Mindannyian szeretnénk, ha a gyerekünkben rejlő képességek minél teljesebben kibontakoznának. Hogy egész életében élni tudjon lehetőségeivel. Segítünk, hogy segíthesd! Ezúttal születéstől féléves korig tekintjük át a leginkább megtérülő fejlesztési lehetőségeket.
Szerző: Sződy Judit pszichológus
Minden kisbaba éretlen idegrendszerrel jön világra, az érés nagy része az első évekre tehető, de van olyan agyterület, amely csak a húszas évek elején kezd teljes kapacitással dolgozni. Bizonyos képességeket fölösleges az első évben fejleszteni, hiszen, amíg éretlen az idegrendszer, addig hiába késztetjük a kicsit további teljesítményekre, nincs meg a „hardware” hozzá. Ilyen például a szobatisztaság, és a nagymozgások. A baba nem lesz előbb szobatiszta akkor sem, ha erre tréningezzük fél éves korától. És nem fog előbb járni, ha bébikompba tesszük, vagy kézen fogva járkálunk vele. De beszélni sem fog előbb, és főleg nem szebben, ha szavakat tanítunk neki, és kijavítjuk a hibáit. Az első évben azzal támogathatjuk a fejlődését, ha optimális környezetet teremtünk az idegrendszer éréséhez, és nem azzal, hogy jobbnál jobb szoftvereket próbálunk betölteni mindenáron.
Az intelligencia fejlesztése
Régóta tudjuk, hogy a tanulási képességek alapja, hogy a gyerek biztonságba érezze magát, kíváncsi legyen, és élvezze magát a tanulást. Emellett azt is tudjuk, hogy a tanulási folyamat nem feltétlenül újabb és újabb idegsejtek fejlődésének eredménye, hanem az azok közötti összeköttetések számának növelése. Hogyan támogathatjuk mindezt csecsemőkorban? Elsősorban azzal, hogy biztonságos környezetet teremtünk a babának. A baba pedig akkor érzi magát biztonságban, ha szülei közvetlen közelében lehet, és ha a lehető leghamarabb válaszolnak szükségleteire. Vagyis, ha kevés stressz éri, és ha mégis zavar, feszültség támad, akkor azt a felnőttek hamar elhárítják. A csecsemő agyában tartósan jelen lévő stresszhormonok gátolják a tanulásért felelős központok fejlődését. A csecsemő agyféltekéi közötti összeköttetések száma pedig akkor növekszik legnagyobb arányban, ha a babát sokat ringatják, ha sok inger éri.
A mozgás fejlesztése
A kisbaba eleinte főleg reflexesen mozog, majd mozdulatai fokozatosan tudatossá válnak. Az érés itt is nagyon sokat számít, ám az is fontos, hogy ne hátráltassuk az izmok fejlődését! Már hogy is hátráltatnánk, ki az a bolond, aki ilyet tenne? Persze, tudatosan senki, de például az a baba, akit a bölcsőhaláltól való félelem miatt kizárólag a hátára fektetve tartanak, bizony elmarad azoktól, akit sokat hordoznak, és sokat tartanak hason fekve. A hasra fektetett és a hordozott baba többet használja hát és nyakizmait, így, mire ő maga szívesen hasra fordulna, és körülnézne, addigra olyan erős lesz, hogy hosszabb időre is meg tudja tartani a testéhez képest komoly tömeget képviselő fejét.
A legegyszerűbb tanács tehát: hordozd, fektesd hasra, játssz vele repülőst, dögönyözd, szeretgesd!
A beszéd fejlesztése
Az újszülött már az anyaméhben érzékeny azokra a hangokra, amelyekből anyanyelve áll. Megszületése után ez a folyamat fölgyorsul, a baba már akkor tanul beszélni, amikor még látszólag egy szót sem ért. A szavak mögött megbújó érzelmek, a dallam, a hangsúly, a tagolás azonban meglepően sokat elárul számára magáról a nyelvről is. Minden baba az anyanyelvén kezd gagyogni, onnan jut el az érthető beszédig.
Tippünk
Ha már elfelejtetted a bölcsődalokat és mondókákat, menjetek el Ringatóra! A fogalakozások helyszíneiről itt tájékozódhatsz: www.ringato.hu Gállné Gróh Ilona, az alapító CD-mellékletes könyvben gyűjtött össze 60 népdalt a repertoárból. Kolibri Kiadó
Ajánljuk még a témában:
