Sok szülőt aggaszt a kialakulás lehetősége, pedig csupán a gyerekek néhány százalékát érinti. Minden tudományos alapot nélkülöző városi legendák sokasága szól az állítólagos megelőzési lehetőségekről, az viszont sokkal kevésbé köztudott, mi is a teendő, ha megalapozottan merül fel a gerincfedülés gyanúja.
Szerző: Károlyi Nati, szakértő: dr. Körmendy Zoltán ortopéd szakorvos
Ortopéd orvos szakértőnk, dr. Körmendy Zoltán és az általunk megkérdezett érintett felnőtt nők, immár gyakorló kisbabás édesanyák egybehangzóan állítják: élhető és viszonylag jól kezelhető állapotról van szó.
Gerincfedülés orvos szemmel
Pontosan mit jelent az, ha valakinek gerincferdülése van?
Dr. Körmendi Zoltán: A köznyelv két állapotot illet ezzel a kifejezéssel. Orvosi értelemben valódi gerincferdülésről akkor beszélünk, ha a gerinc nem csak síkban görbül meg, hanem megfigyelhető egy bizonyos torzió, megtekeredettség is benne. A megcsavarodott kanyarulat pedig egy bordaívet, vagy egy deréktáji izmot emel ki, esetleg megbillenti a medencét. Ez elég ritka, mindössze a teljes lakosság 0,1- 0,3 százalékát érinti.
Például kisebb vagy nagyobb mértékű végtaghossz különbség esetén találkozhatunk ilyen típusú gerincferdüléssel. Ez a változat akár a lakosság 2-3 százalékát is érintheti. Nem tévesztendő össze a féloldali izomerősség miatti aszimmetriával!
Milyen életkorban szoktak ezek az eltérések először megmutatkozni?
Dr. K.Z. : Legkorábban a járni tanulás után, de kisded korban elég nehéz szülőként kiszúrni a totyogókra jellemző “mackós” testalkat miatt. Egy- és hároméves kor között leginkább a csigolya rendellenességek következtében létrejött gerincferdülésekkel szoktunk találkozni, három- és tízéves kor között ideg-izomrendszeri betegségek miatt kialakult esetekkel. De a legtöbb gerincferdülés csak serdülőkorban derül ki.
Mitől alakulhat ki gerincferdülés?
Dr. K. Z.: Egyértelmű bizonyítékaink leginkább arról vannak, hogy mitől nem.
A lehetséges okokat illetően több elmélet is létezik, feltételezhetően elsősorban genetikai tényezők játszanak szerepet kialakulásban. Megelőzni sajnos nem lehet sem a várandósság alatti kiegyensúlyozott táplálkozással, sem magas folsav bevitellel. Még az aktív életmód, a gyermek rendszeres testmozgása sem ad garantált védettséget ellene. Jó hír viszont, hogy akkor, ha mégis kialakul, tudjuk, mi segíthet a javulásban.
Gyógytornára gondoljunk elsősorban?
Dr. K. Z.: Attól függ, mennyire súlyos a helyzet. 10° alatti görbületnél elegendő egy kis testtartás javító torna, és hat-kilenc havonta kell ellenőrizni a helyzetet.
A fűzőtől leginkább azt várjuk, hogy állítsa meg a görbület esetleges további romlását, fokozódását, de ideális esetben akár 50 százalékkal csökkentheti is azt. Magyarul egy 30°os görbületet akár 15°osra is tud javítani. 30- 40° fölötti gerincferdülés esetében pedig a műtét is szóba kerülhet.
Meddig tart a terápia?
Dr. K.Z.: A gerinc serdülőkor végére eléri a teljes fejlettségét. A 30°alatti görbületek a csontos érettség lezárulása után már érdemben nem szoktak romlani. A fűzőt még egy évig hasznos viselni, de utána le lehet tenni. A gerinctornát felnőttkorban is érdemes folytatni, szerencsére a Schrott terápia gyakorlatai a mindennapi élet részévé tehetőek.
Mivel jár hosszútávon ez az állapot?
Dr K.Z.: Az enyhébb görbületek mellett teljesen normális, hétköznapi élet élhető, semmivel sem szorul nagyobb kíméletre az érintett gyermek, mint a gerincferdülés nélkül élő társai. Nyugodtan sportolhat akár aszimmetrikusan erősítő sportágakban is még fűzőviselet mellett is. A fűzőt kezdetben kényelmetlen érzés viselni, de fokozatosan hozzászoknak a gyerekek. Érzelmileg már sokkal nehezebb elfogadniuk. Segítségükre lehet a Vertebra alapítványon keresztül megrendelhető könyvecske (Schuster Barbara: Gerincferdülés és ami mögötte van), melyből megerősítést nyerhetnek, hogy nincsenek egyedül az állapotukkal, érzéseikkel, és érdemes az átmeneti kellemetlenségekkel járó kezeléseknek alávetni magukat a könnyebb élet reményében. A gerinc néha meglepően sokat kibír, van rá példa, hogy akár 60-70°os görbülettel is sokáig és komolyabb tüntetek nélkül is élhetnek emberek.
Folytatás következik…
Ajánljuk még a témában: