Anyaként számtalan esetben kerülünk válaszút elé. De vajon mindig képesek vagyunk tudatos és felelős döntést hozni? Vannak helyzetek, mikor a reklámok és a társadalmi sztereotípiák nyomására már fel sem merül bennünk, hogy létezik a megszokottól eltérő lehetőség is. Előfordul, hogy anélkül sodródunk egy útra, hogy módunk lett volna mérlegelni az ezzel járó következményeket.
Szerző: Dr. Zeller Zsófia fogorvos, fogpótlástan és konzerváló fogászat szakorvosa
A csecsemők életben maradásához elengedhetetlen, elemi ösztön a szopás. A születés utáni első két órában az újszülöttek képesek önállóan eljutni az édesanyjuk mellbimbójához és szopizni. Ez az ösztön később is megmarad, körülbelül 3-4 éves korig a csecsemők normális napi szükségletei közé tartozik a szopás.
A cumi jelképpé vált
Ma a reklámipar azt sugallja, hogy nincs baba cumi nélkül. Sokszor már a babaváró csomagban is cuki kis játszócumik várják az anyukát, a gyártók a játékbabákat eleve cumival csomagolják, így sokan már a kórházban cumit adnak az újszülöttek szájába.
A mai cumi kínálat is szélesebb mint valaha. Mind anyagában, mind formájában és méretében a legváltozatosabb eszközök közül választhatunk. A legtöbb csomagolás pedig magabiztosan hirdeti: a gyártók gondosan tesztelték, hogy a babák egészségét nem károsító terméket kínálnak.
A kutatási eredmények alapján azonban továbbra sem tarthatjuk teljesen veszélytelennek a cumi használatot.
Cumizás fogorvos szemmel
Fogorvosként gyakran találkozom olyan gyermekkel, akinek a fogai szopási igénye helytelen kielégítése miatt kóros helyzetben, torlódva bújnak ki, nehezítve tisztíthatóságukat és növelve a fogszuvasodás, fogágybetegség kialakulásának kockázatát. A koponyacsontok fejlődése szempontjából rendkívül érzékeny első években a puha csontokra ható fokozott nyomás a szájpadlás kóros megemelkedését, a fogívek beszűkülését, és komoly fogazati rendellenességek kialakulását okozhatja. Ezekben az állapotokban a fogak vagy egyáltalán nem érintkeznek egymással (ez az úgynevezett elülső vagy oldalsó nyitott harapás), ellehetetlenítve a normális rágást és megnehezítve a hangok formálását, vagy rendellenes módon, fordított helyzetben érintkeznek (keresztharapás), ami a rágás hatékonyságának csökkenését, a fogakra nehezedő rágónyomás kóros eloszlását és korai fogágybetegség kialakulását okozhatja.
Ezeken a jól ismert fogazati eltéréseken kívül még számos olyan funkció kialakulására lehet befolyással a cumihasználat, amire önmagában a formai kialakítás vagy az anyag megválasztása nem ad megoldást. Tehát mielőtt bárki teljesen veszélytelen eszközként gondolna a cumira, vegyük sorra, milyen nem várt következményei lehetnek használatának.
Szoptatás közben az ajkak kifelé fordulva képeznek vákuumot az emlőbimbót körülvevő bimbóudvaron, míg a rugalmas bimbó megnyúlva a száj üregében pontosan olyan alakot ölt, ami kitölti a kemény és lágyszájpadlás valamint a nyelv alkotta üreget. A nyelv lágyan öleli körbe a bimbót, hegyén U alakot formálva, míg a nyelvhát hullámzó mozgása a tej megindulását serkenti. A tej megjelenésekor a folyadék rögtön a lágyszájpad-garat határára kerül, ami reflexes nyelést, majd szájnyitást eredményez. Ez a finoman összehangolt mozgássor már sokban hasonlít a későbbi nyelés mechanizmusára. A szájkörüli izmok, a szájnyitást és zárást végző koponya- és nyakizmok, a nyelv és a állkapocs egyaránt erősödnek, a baba megtanulja összerendezni a nyelv és az állkapocs mozgásait.
Cumisüvegből tényleg könnyebb?
Sok anya kényszerül arra, hogy üvegből táplálja gyermekét. A cumiból etetés során a babának nagyobb szívóerőt kell kifejtenie, mivel az anyamell természetes tejleadó reflexe nem segítheti őt a folyadék kinyerésében. Ettől a nagy nyomástól az arc a szájüregbe behúzódva nyomást fejt ki az ínyre és a fogakra, ami hatással van azok későbbi formájára és elhelyezkedésére. A nagy erőkifejtés az arcizmokat aránytalanul erősíti a szájnyitó-záró izmokkal szemben, ami később oka lehet a kevéssé hatékony, majszoló rágásnak.
Míg a szoptatott csecsemők nyelvmozgása nyelés közben gördülő, hullámzó mozgás, addig a cumizó babák dugattyú szerű, nyomó mozgást végeznek, mialatt nyelvüket domborítva szabályozzák a cumiból kiömlő folyadék mennyiségét. Ez később abnormális nyelvlökéses nyelés, hibás nyelési mechanizmus kialakulásához vezethet. Ennek következtében nő az úgynevezett nyitott harapás kialakulásának veszélye. A rosszul rögzült nyelési szokások olyan meghatározóak, hogy sokszor nem növik ki felnőtt korban sem.
Kutatások szerint azoknak a gyereknek a körében, akiket életük első három hónapjában anyamellről tápláltak, a harapási rendellenességek előfordulása 32,5 százalék alatt volt. Akiket 12 hónapnál tovább szoptattak, azoknál ez a szám kevesebb, mint a fele, csupán 15 százalék.
A megnövekedett szájüregi nyomás a fülkürtben nyomáskiegyenlítési zavarokat okozhat, ez az egyik oka annak, hogy az üvegből táplált babák hajlama nagyobb a fülkürt elzáródásból adódó középfül gyulladásokra.
Az etetőcumi anyagánál fogva nem képes a megnyúlásra, a folyadék a szájüregbe ömlik. A fogak áttörése után ez problémát jelenthet azoknál a babáknál, akik még éjjel is igénylik a táplálást, mivel a folyadék így közvetlenül érintkezik a fogak felszínével, növelve a korai fogszuvasodás kockázatát.
Kérj segítséget!
Ha a kisbaba táplálása nem valósítható meg természetes úton, érdemes szoptatási tanácsadó segítségét kérni, aki akár abban is segíthet, hogy a mesterséges táplálás hogyan valósítható meg a természeteshez legközelibb módon, akár az anya melléről.
Összetett hatás
Sok édesanya gondolja, hogy a szoptatással való táplálás mellett nem ártalmas a játszócumi használat. Pedig az eltérő izommunka bizonyítottan képes megzavarni a babák helyes szopó technikáját és lerövidíteni az anyamellről táplálás időszakát.
A korai cumihasználat negatív befolyással lehet a helyes légzési szokások kialakulására is. A szoptatott kisbabák ajkai nyugtató szopás során is zárt helyzetben helyezkednek el az emlőn, ami a normális orrlégzést segíti. Ezzel szemben a cumi körül az ajkak nyitva vannak, ami a cumit használó csecsemők körében mintegy 40 százalékkal növeli a szájlégzés kialakulásának kockázatát.
A száj és orrüregek kialakulásának korai időszakában a cumihasználat az orrjáratok beszűkülését okozhatja a szájpadlás megemelésével. Egyes kutatások szerint a magas, keskeny, úgynevezett gótikus szájpadlás jelezheti a horkolás és a későbbi elzáródásos alvási légzéskimaradás kialakulásának veszélyét.
A korán megkezdett cumihasználat a nyelvmozgások korlátozásával a nyelv ellapulását és a nyelvizmok renyheségét okozhatja. Emellett a nyelv rendellenes előre helyeződése a gyengébb ajakizmokkal együtt az esetek körülbelül 34 százalékában vezethet kiejtési problémákhoz. Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik cumiznak, összességében több időt töltenek a szájukban cumival, mint amennyit a szoptatott csecsemők szopiznak. Ezért a felsorolt negatív hatások többszörösen érvényesülhetnek.
Te dönts!
Természetesen az itt felsorolt káros hatások nem mindenkinél és nem egyforma mértékben jelentkeznek. Összességében a nem várt következmények sokszínűsége és szétágazó területei mindenképpen elgondolkodtatóak, hogy a mi élethelyzetünkben megéri-e vállalni a kockázatot. Van, akinél a válasz igen lesz. De jó lenne, ha a szülők információk birtokában dönthetnének.
Forrás: HelloBaby! magazin
Légy Te is előfizetőnk!
