Az eddig sterilnek hitt méhlepény baktériumflórája hasonlít a száj baktériumflórájához. Egyelőre nem világos a baktériumok feladata, de egy új kutatás szerint szerepük lehet a koraszülés megakadályozásában.
A méhlepényt eddig sterilnek hitték, egy új tanulmány szerint azonban még az egészséges méhlepénynek is jellegzetes baktériumflórája van, amely leginkább a szájban található baktériumflórához (mikrobiomhoz) hasonlít. A kutatók szerint a baktériumflóra összetételének vizsgálata segítheti a koraszülés, illetve egyéb szülési komplikációk kialakulásának megértését. A világban körülbelül minden 10., itthon minden 12. terhesség koraszüléssel végződik.
A kutatást végző amerikai, houstoni kutatócsoport egy 2012-es vizsgálatban azt találta, hogy a várandós nők vaginájában jelen lévő baktériumtörzsek nagyban különböznek a nem várandós nőkében találhatóktól. Amit különösen érdekesnek találtak, hogy a terhes nők hüvelyében jelen lévő baktériumtörzsek csak csekély egyezést mutattak az újszülöttek székletében előfordulókkal.
Felmerült a kérdés, hogy az ismeretlen baktériumtörzseket honnan szerezték az újszülöttek? A jelenleg elfogadott elmélet szerint ugyanis az újszülöttek a születés során, a hüvelyen áthaladva szedik fel a baktériumflórájukat. A kutatócsoport ekkor határozta el, hogy alaposabban megvizsgálja a méhlepényt ebből a szempontból.
Új vizsgálatukban 320 nő méhlepényéből vettek szövetmintát közvetlenül a szülés után, és baktériumokat találtak bennük. Az is kiderült, hogy az adott nő súlya vagy az, hogy császármetszéssel vagy természetes módon adott-e életet magzatának, nem befolyásolta jelentősen a méhlepény baktériumflóráját. Más volt viszont a baktériumflóra koraszülés esetén, vagy ha egy nőnek akár csak a várandóssága előtti hónapokban a medence szerveit érintő fertőzése volt (például húgyúti fertőzés). Annak ellenére más volt a méhlepény baktériumállományának összetétele ilyenkor, ha egyébként magát a betegséget kezelték – áll a Science Translational Medicine című szaklap legfrissebb számában megjelent cikkben.
A kutatók a méhlepény baktériumflóráját összehasonlították nem terhes nők hüvelyi, bélrendszeri, száj- és bőr-baktériumflórájával. Azt találták, hogy a méhlepény mikrobiomja leginkább a szájéra hasonlít. A kutatók azt feltételezik, hogy a baktériumok a szájból a vér közvetítésével juthatnak el a méhlepényhez. A kutatás megerősíti azt a régóta ismert kapcsolatot, hogy a szájüregi és a fogászati betegségek növelik a koraszülés kockázatát.
A kutatócsoport a jövőben azt is vizsgálja, hogy a nők baktériumflórája hogyan változik a terhesség során. A baktériumállomány alapján megpróbálják meghatározni azokat a kockázati tényezőket, amelyek koraszüléshez vagy egyéb szülési komplikációkhoz vezetnek. Ha sikerül ezeknek a faktoroknak a meghatározása, reményeik szerint a méhlepény, a hüvely, a száj vagy a belek bélflóráját megfelelő étrendi változtatásokkal előnyösen lehetne befolyásolni.
