“Vimmalos és tocsolya” Ismerős? Ahogy a beszéddel éppen ismerkedő kicsik olykor “becézik” a villamost és a pocsolyát… Vajon ilyenkor azonnal javítani kell a helyes alakra? Többek között erre a kérdésre is válaszol Sződy Judit pszichológus a második életév fejlődési-fejlesztési kérdéseivel kapcsolatban.
Szakértő: Sződy Judit pszichológus
Mindannyian szeretnénk, hogy a gyerekünkben rejlő képességek a felszínre kerüljenek. Hogy egész életében élni tudjon lehetőségeivel. Segítünk, hogy segíthesd!
Egyéves
Az egyéves kor komoly fordulópont a babák – és így a szülők – életében. Feláll, és önállóan járni kezd, kimondja az első értelmes szavakat. Sok mindent megért, amit mondunk neki. Utánozni kezdi, amit csinálunk. Már nem csak őt alakítja a környezete, hanem ő is alakítja a környezetét. Fontos tudni, hogy az első években meglehetősen változatos a gyerekek fejlődése, két egészséges apróság akár fél év eltérést is mutathat bizonyos területeken.
Mozgás
Teljesen rendben lehet, ha egy baba akár másfél éves koráig nem jár önállóan. Ha ügyesen halad “négykéztérden”, ha kapaszkodva képes felállni és néhány lépést megtenni, akkor valószínűleg semmi gond. Nem kell vezetgetni, nem kell járáskönnyítő játékokat vásárolni, vagy bébikompba tenni.
A szülők feladata az, hogy biztonságos, változatos terepet biztosítsanak a kicsinek. A járóka komoly korlátozás, ráadásul a rácsok arra ösztökélhetik a gyerkőcöt, hogy hamar állásba húzza magát, és sokat álldogáljon már akkor, amikor ízületei, izmai még nem készültek fel erre. Lakásban, kertben szélnek ereszteni egy bizonytalanul járó babát félelmetesnek tűnhet. Természetesen az egyik szemünket mindig rajta kell tartanunk, illetve fontos, hogy a veszélyforrásokat (kerti tó, mérgező növények stb.) elrekesszük előle.
Ha már stabilan jár, megkaphatja az első járgányát, kismotort, futóbiciklit, ez fejleszti az egyensúlyérzéket, erősíti a lábacskákat, és nem mellesleg a szülőket is intenzív mozgásra készteti.
Hintázzon!
A hinta remek eszköz továbbra is, nem is gondolnánk, mennyi mindenben segíti az idegrendszer fejlődését.
Hintázás közben a kisgyereknek folyton kontrollálnia kell az izmait, fejtartását, törzstartását, az idegrendszer ilyenkor elképesztő munkát végez, hogy minden apró izmot összehangoljon a hinta lendüléseivel. Kisebbeknek biztonságos bébihintát vegyünk, totyogók kaphatnak hintalovat, nagyobbacskák pedig koronghintát, természetesen szülői felügyelettel.
Hagyd felfedezni!
A totyogó finommozgása is fejlődik, már az ujjai közé tud csippenteni egészen apró dolgokat is, és ügyesen használja egyszerre mindkét kezét. Azt még ne várjuk el, hogy alkosson, gyurmafigurát vagy értékelhető festményt készítsen, de a kezébe adhatjuk ezeket az eszközöket, anyagokat. Nem baj, ha az írószert marokra fogja, sőt, adhatunk neki kifejezetten marokra fogható zsírkrétát is. Örömmel gyúrja a gyurmát, homokot, vagy akár a tésztát, közben rengeteg tapasztalatot szerez a dolgok hőmérsékletéről, felületének érdességéről, arról, hogy mi történik, ha összenyomja, mi történik, ha szétkeni, ha bevizezi… Természetesen csak addig érdemes engedni a kis művészt, amíg nem okoz nehezen helyrehozható kárt a lakásban, a környezetében vagy önmagában.
Hogyan segíthetsz? A kétévesek már nagyon lelkesen „rajzolnak”, és ezt nem feltétlenül csak a papír adta keretek közt teszik. Ha lehet, állíts fel neki nagyméretű táblát, adj a kezébe krétát. Vagy terítsetek a földre nagy ív csomagolópapírt! És következetesen állítsd le, ha a falra szeretne firkálni – persze, csak akkor, ha ez ellenedre van.
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Könyvünkben a gyermek fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig
