A tanulási zavarok közül az egyik az írászavar, más néven a diszgráfia. Előfordulhat önmagában, de társulhat más tanulási zavarhoz is. Szinte minden diszlexiás egyben diszgráfiás is, tehát aki olvasási nehézséggel küzd, az az írással is nehezen boldogul.
Szerző: Zimmerer Anita gyógypedagógus, Meixner-diszlexiaprevenciós terapeuta
Már az oviban
A majdani írászavar előjeleit már egészen kicsi gyermekeknél is meg lehet figyelni, az óvodás gyermek
ceruzahasználata, rajzkészsége, hajlandósága az ábrázolásra fontos információkat adhat erről.
Problémák az írószerfogással
A diszgráfiás, aki nehezen tanul meg írni, kicsiként nem boldogul a ceruzával, filctollal.
Jó, ha az óvodáskor végére kialakul a megfelelő háromujjas fogás, hiszen valamennyi ujjnak fontos szerepe van. A mutatóujj a lefelé irányuló mozgásokért felel, a hüvelykujj a felfelé mutatókért, a
középső ujj pedig megfelelően tartja a ceruzát, ha jó helyen van. Ezeknek köszönhetően az idegi struktúrában biztosított lesz az írás-ábrázolás megfelelő kivitelezése.
Ha rossz a ceruzafogás, akkor elvesznek a mikromanipulációs mozgások.
Ha megfelelően forgatjuk, akkor egyenletesen kopik. Ha a gyermek nem fordítja, akkor olyan lesz, mintha levágták volna a hegyét.
Egyéb „gyanús” tünetek
Az érintett gyermek mozgásában is eltérések észlelhetők, például nehezen kapja el a labdát és egyensúlyozási problémái vannak. A beszédfejlődése is más lehet: későn kezd el beszélni, artikulációja elmosódott, szegényes a szókincse. Ő az a gyermek, aki nem szívesen hallgat meséket. Az utasításokat, történeteket többször el kell mondani neki, hogy megértse, és csak nehezen adja vissza a hallottakat.
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Könyvünkben a gyermek fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig
