Sződy Judit pszichológus, szoptatási tanácsadó IBCLC írása
Nemcsak azért, mert ez egy elsöprő fontosságú dátum a család életében, hanem azért is, mert az anya és baba szervezete fantasztikus átváltozáson megy keresztül. Pillantsunk bele az aranyóra rejtelmeibe!
Babaszemmel
Ez aztán az igazi környezetváltozás! Amikor a baba kibújik, szinte az egész szervezete másképp kezd működni. A tüdőfolyadékkal telt tüdőbe levegő áramlik, ez nemcsak a légzést teszi lehetővé, hanem alapjaiban megváltoztatja a vérkeringést. Záródik a nagyvérkört és a kisvérkört összekötő Botallovezeték, és a két pitvar közötti átjáró (foramen ovale) is lezárul. Ahogy a tüdőbe áramló levegő biztosítja a bőséges oxigénellátást, már nincs szükség annyi vörösvértestre, mint a magzati életben, amikor az anyai vérből jutott oxigénhez a magzat. A fölösleges vörösvértestek elkezdenek lebomlani, ez nagy munkát ad a májnak. A baba az anyaméhben állandó hőmérsékletű magzatvízben lebegett. Amint megszületik, a környezet hőmérsékletéhez kell alkalmazkodnia, de ezt csak szűk határok között képes megtenni. A megfelelő hőszabályozáshoz mindenképpen külső segítségre van szüksége, az anyai (szülői) test melege, takarók, ruhácskák segítik ebben. Odabent folyamatos volt a tápanyag- és folyadékellátása. Érzékszervei tompán kaptak csak ingereket, most bőre, szeme füle szűrő nélkül találkozik az erőteljes érintésekkel, fényekkel, hangokkal.
Felkészülten érkezik
Ennyi változás minket, felnőtteket biztosan földhöz vágna. A baba azonban felkészülten érkezik. Az alkalmazkodás sikeréhez a mellékvesékből és paraganglionokból rettentő nagy mennyiségben szabadulnak fel stresszhormonok (katekolaminok), ez, amellett hogy segíti átvészelni a változásokat, éberré teszi a babát, nagyjából a szülést követő két órában. Ezután a stresszhormonszint csökken, a babák többsége álomba merül. A szülés utáni első órát „aranyórának” hívja a szakma, hiszen a baba ebben az időszakban aktív, éber, ilyenkor képes kapcsolatot teremteni a szüleivel, és megtalálni az anyamellet.
Szívélyes fogadtatás
Mire vágyhat egy kisbaba a rengeteg próbatétel közepette? Nyugalomra, csendre, félhomályra, melegre, biztonságra. Ezt mind megkaphatja akkor, ha az édesanyja mellkasára kerülhet nyomban a megszületése után. Igen: hasból hasra. Ha a babát nem zavarják meg, útközben meg-megpihenve elkúszik az édesanyja melléig, és szopni kezd. A mell már a második trimeszterben képes tejet termelni, így az aktívan szopó újszülött biztos, hogy anyatejhez jut. Ehhez a folyamathoz teljes zavartalanság és jó sok türelem kell, hiszen a legtöbb babának majdnem egy órára is szüksége lehet ahhoz, hogy eljusson a mellig. Sokan azt gondolják – és ez megfontolandó –, hogy egyáltalán nem életszerű ez a hosszas kúszás-mászás. A legtöbb anya szülés után ösztönösen felül és magához öleli kisbabáját. Ha látja, hogy a pici keresi a mellet, akkor segít neki úgy helyezkedni, hogy elérje. Tégy a szíved szerint, a babádnak remek lesz, ha hozzád bújhat és szopizhat. Fontos, hogy ne sürgesd, hagyd pihenni, ne várj el tőle semmit. Az is lehet, hogy még nem áll készen az első szopizásra. Várj nyugodtan, ne aggódj, megfelelő folyadék- és energiatartalékkal érkezik.
Császár után
Egyre több kórházban teszik lehetővé a korai bőrkontaktust és a közvetlen műtét utáni (sőt: műtét alatti) szoptatást. Ehhez a műtőben dolgozók összehangolt munkájára, valójában egy begyakorolt koreográfiára van szükség, hiszen nem könnyű a babát arra a kicsi helyre navigálni, miközben az anya kapja az infúziót, a vérnyomását is ellenőrizni kell, és komoly figyelmet kell fordítani arra, hogy a baba jól érezze magát, ki ne hűljön. Ha a nehézségek ellenére megoldják az első szoptatást, a műtét befejezése orvosi szempontból zökkenőmentesebb: az anya élettani mutatói (vérnyomás, légzés stb.) jobbak lesznek, a fájdalomküszöbe megnő, nem kerülgeti rosszullét. Valójában mindenki jól jár, ha biztosítják ezt a lehetőséget az új anya-baba páros számára. Ha a műtőben nem lehetséges a találkozás, sok intézményben az anya mellkasa helyett az apuka mellkasán pihen a baba, amíg az édesanyja nem kerül a műtét után olyan helyiségbe, ahol újra együtt lehetnek.
Miért bonyolult mégis?
Vajon miért kell ezen az „aranyóra” kérdésen ennyit vívódni? Miért nem adják oda a babát az anyának és kész? Hiszen ez semmibe nem kerül! Valóban nem kerül pénzbe, de egyúttal ki is lóg az egészségügy szokásos keretei közül. A megszülető kisbaba, ahogy kibújt, valójában a szülészet új páciense. „Fel kell venni”, vagyis bevinni a számítógépes adatbázisba az adatait. Ehhez meg kellene vizsgálni, megmérni a súlyát, hosszát, fejkörfogatot. Ám, ha mindezt megtennék, nem lenne zavartalan az aranyóra. A szülőszobai személyzetnek tehát türelmesnek kel lennie. Ami még szükséges, az a meleg takaró, hogy a baba ki ne hűljön, illetve a folyamatos, segítőkész de nem sürgető jelenlét. Az újszülött baba-mama párost ugyanis nem szabad egyedül hagyni, hiszen még nem gyakorlottak, kérdéseik, félelmeik lehetnek. Segítségre is lehet szükség, akár a babát megigazítani, akár a szülőket bátorítani. Ezzel együtt kell egy olyan tapasztalt szakember, aki észreveszi, ha nincs minden rendben, ha a baba nem úgy veszi a levegőt, ahogy optimális lenne, ha nem olyan rózsás a színe, ahogy azt elvárnánk, ha nyöszörög, ha sír. Optimális, ha a szülés után legalább egy, de lehetőleg két órával történnek csak meg az első vizsgálatok, és csak akkor kerülnek be az adatok a gépbe. A korai bőrkontaktus, és a szopizás biztosítása tehát felkészült szakemberek jelenlétét igényli. Sajnos van olyan intézmény, ahol senkinek, vagy nem minden anya-újszülött párosnak tudják ezt biztosítani, hiszen délután, este, hétvégén előfordul, hogy az intézményben kevesebb nővér dolgozik.
Mit tehetsz az aranyóráért?
Válassz olyan intézményt a szülésedhez, ahol biztosítják ezt a lehetőséget. A bababarát kórházakban alap, más kórházakban érdemes utánajárni, hogy mi a gyakorlat. • Ha van rá lehetőséged, válassz olyan intézményt, ahol alacsony a császármetszések aránya. • Ha biztosan császárral fogsz szülni, keress olyan intézményt, ahol ismerik és alkalmazzák a „gyöngéd császármetszés” módszert, melynek része a közvetlen születés utáni mellre tétel. • Készüljetek száraz textilpelussal és meleg babatakaróval, hogy a babád hátát be tudjátok takarni. • Beszélj a kórház neonatológusával és a szülészorvosoddal (vagy, ha nincs választott szülészed, akkor a részlegvezető szülésszel), jelezd, hogy számodra fontos az aranyóra. Kérdezd meg, mik a feltételei. • Írj szülési tervet, melynek egyik kitétele, hogy szeretnéd, ha a baba zavartalanul veled/rajtad tölthetné legalább az első óráját.
A cikk a Baba első éve kiadványunkban jelent meg! Rendeld meg tőlünk!
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez