Minden szülő rémálma egy váratlan baleset, vagy súlyos állapotba torkolló betegség.
Sajnos minden elővigyázatosság és igyekezet ellenére is bármikor előfordulhat ilyesmi. Vészhelyzetben nehéz megőrizni a józan lélekjelenlétet, hiszen egyszerre éljük meg, hogy bármit megtennénk, hogy mielőbb kihozzuk gyermekünket a veszélyes állapotból, és azt is, hogy ehhez nincsenek eszközeink. “Csupán” annyit tehetünk értük, hogy azonnal tárcsázzuk a 104-et, és mellettük maradunk végig. A mentővel kiérkező képzett és tapasztalt szakemberek a legmodernebb eszközökkel, gyakorlottan, valamint gyerekszeretetükkel és együttérzésük erejével segítenek, hogy szemünk fénye mielőbb a gyógyulás, a felépülés útjára léphessen. Ami számunkra – szerencsés esetben – egyszeri szerencsétlenség, számukra a mindennapok feladata. Ismerjük meg kicsit közelebbről a tevékenységüket!
Szerző: Károlyi Nati
Világszínvonalú felszerelés
A Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Európában egyedülálló módon, 24 órában riasztható, speciális gyermekrohamkocsija immár 18 éve siet a bajbajutott gyermekek segítségére az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kötelékében. A fővárosi bázis mellett miskolci központtal az észak-magyarországi régióban, valamint debreceni székhellyel a dél-alföldi régióban is elérhető egy-egy gyermek-mentőorvoskocsi.
– Felszereltségét tekintve a budapesti rohamkocsi gyakorlatilag olyan, mint egy mozgó gyermekintenzív-osztály. Alkalmas akár életveszélyes állapotban lévő, gépi lélegeztetésre szoruló gyerekek biztonságos szállítására is. Évente körülbelül 220 gépi légzéses gyermeket szállítunk. – tájékoztat dr. Goschler Ádám, az alapítvány orvos igazgatója. – A vidéki autókban nincs hordágy, tehát beteget szállítani nem lehet velük, és egyelőre csak napközben elérhetőek, de a felszereltségük megegyezik a budapestiével. Feladatainknak nagyjából harmadát teszi ki a válságos állapotú gyerekek kórházak közötti szállítása. Budapesten ugyan sok gyermekkórház van, ám mindegyik intézménynek megvan a maga erőssége: egy-egy szakterület, amiben nagyon jól felszerelt, azonban a diagnosztikus vizsgálatok nem mindig elérhetőek helyben. A rohamkocsi időnként szállít gyerekeket egymástól távol fekvő városok között, sőt bizonyos ritka, különleges műtétek esetén akár az ország határain túlra is.
– A helyszíni esetellátások egy részében a segélyhívás fogadásakor egyből minket riasztanak a központból, mert a távolból is egyértelműnek tűnik, hogy ránk lesz szükség. Máskor a már a helyszínre kivonult OMSZ munkatársai hívnak ki minket segélykocsinak – magyarázza az orvos igazgató. – A rohamkocsi nemcsak korszerű technikai felszereltségével segíti a gyerekek állapotának javítását: A falat díszítő képek, a fedélzeten utazó plüssállatkák, a levetíthető mese-DVD-k mind a kicsik mielőbbi megnyugvását szolgálják. Hiszen a stressz rengeteget tud rontani a helyzeten! Nehezíti a gyógyulás folyamatát, ráadásul egy nyugodt gyerek sokkal együttműködőbb az ellátás során.
A szakemberek legjava
A rohamkocsin három főből álló mentőegység teljesít szolgálatot: egy szakorvos, egy mentőszakápoló és egy mentőgépkocsi vezető, aki szintén rendelkezik szakápolói képzettséggel, így szükség esetén ő is részt tud venni a kis betegek ellátásában. Az orvosok 12 órás, a mentőápolók 24 órás műszakokban ügyelnek. A reggeli műszakváltást követően az állandó rutinfeladatok közé tartozik a felszerelés és a gyógyszerek ellenőrzése, leltározása. Ez mindig az ügyeletes ápoló feladata. A járművezető pedig a mentőautó üzemképességéről gondoskodik.
– Valamennyi dolgozónk több évtizedes kórházi gyakorlattal rendelkezik. Sőt, mind a 23 orvosunk kórházi gyermekintenzíves orvosként dolgozik jelenleg is a főváros különböző kórházaiban. – számol be dr. Goschler Ádám. – Ez azért nagyon szerencsés, mert így nemcsak a helyszíni ellátást látjuk, hanem pontosan tudjuk azt is, hogy mi fog történni a gyerekekkel a kórházban, miután átveszik őket az osztályon. Gyakorlatilag már előkészítjük a kórházi ápolást is.
– A felnőtt ellátáshoz képest nagy különbség, hogy nekünk nemcsak a betegekkel kell tudnunk szót érteni, hanem a kétségbeesett, sokszor szinte halálra rémült szülőkkel, nagyszülőkkel is – folytatja a szakember. – Munkánk jelentős részét az teszi ki, hogy őket megnyugtassunk, csökkentsük a szorongásukat és bevonjuk őket is az ápolásába. Egy felnőtt kísérőt mindenképpen magunkkal viszünk, hiszen így a legjobb mindenkinek: nekünk is, a szülőnek is, és a gyermeknek is.
Nem mindennapi mindennapok
– A mentőzéssel csak az a baj, hogy nagyon könnyen bele lehet szeretni, és aztán már képtelenség abbahagyni – mondja félig tréfásan dr. Goschler Ádám.
Ő maga még orvostanhallgatóként kezdte mentős-pályafutását, lelkesedése azóta is lankadatlan.
– A legfontosabb különbség egy hagyományos munkához képest, hogy itt teljesen kiszámíthatatlan, hogy mit tartogat egy-egy a műszak. Van, hogy egész éjjel nem kaptunk hívás, és van, hogy egész éjszaka egyik helyszínről vonulunk a másikra – mesél a munkájáról a mentőorvos. – Évente nagyjából összesen 1800 hívást kapunk, ebből átlagosan 5-6 jut egy napra. Az elsődleges esetellátások közül a leggyakrabban légúti megbetegedések miatt, nehezen lélegző kicsikhez, kruppos, asztmás csecsemőkhöz, kisdedekhez hívnak, valamint különféle görcsrohamokhoz: epilepszia vagy lázgörcs a leggyakoribb ezek közül. Ennél valamivel ritkábbak, de szintén viszonylag gyakoriak az otthoni balesetek: az égések, forrázások, vagy az esések: pelenkázóról vagy galériáról. Hála az egyre elterjedtebbé vált biztonságos gyermeküléseknek, érezhetően csökkent a közúti balesetekben súlyosan megsérülő gyermekek száma az utóbbi években. Sok hívást kapunk még mérgezéses balesetek kapcsán is. A legkisebb korosztály képviselői előszeretettel kóstolnak meg mindent, ami csak a kezük ügyébe kerül. Szerencsére általában nem esznek sokat a veszélyes anyagokból, így ritkán súlyos az állapotuk – ismerteti legjellemzőbb riasztásokat a szakember. – A számomra egyik legemlékezetesebb mentés néhány évvel ezelőtt történt éppen szenteste. A kisbabának leállt a légzése. A karácsonyfa alatt kezdtük meg az újraélesztését. Első ránézésre elég reménytelennek tűnt az állapota, ám végül nemcsak, hogy sikerült visszahozni az életbe, de a gyermek maradandó károsodás nélkül él és fejlődik azóta is – osztja meg az olvasókkal az emlékezetes életmentés történetét az orvosigazgató.
Hogyan segítheted vészhelyzetben a mentők munkáját?
- A baleset bejelentésekor a lehető legpontosabban add meg a lakcímet, ahova menniük kell. Felesleges időveszteséget okozhat, ha a kaputelefonnál nincs kiírva a nevetek vagy nem tudják a kapucsengő számát.
- Lényegre törően, röviden és pontosan vázold a helyzet a kis beteggel kapcsolatban.
- Ha autósként közelít szirénázó mentőautó, haladéktalanul állj félre. Ez az esetek többségében jobbra húzódást jelent.
