Az Egészégügyi Világszervezet először 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az Anyatejes Táplásás Világnapjává, mellyel egy időben kezdetét veszi az anyatejes táplálás világhete is. A Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára, valamint arra, hogy az anyatejes táplálás több, mint a gyermek etetése. A Világnaphoz Magyarország 1993-ban csatlakozott, ennek apropóján pedig országszerte változatos programokkal és előadásokkal várják a szakemberek a kisgyermekes családokat. De miért is lényeges, hogy a gyermek legalább féléves koráig csak anyatejet kapjon és milyen szerepe van szoptatásnak a táplálás mellett?
„Az anyatejben rengeteg ásványi anyag, vitamin, életfontosságú ellenanyag és alkotóelem található, így ez a legideálisabb táplálék a kisbabák számára. A benne lévő összetevőknek köszönhetően minőségileg és mennyiségileg is biztosítja a gyermek idegrendszerének és fizikumának megfelelő fejlődést, amely a kisbabák első életévében a leggyorsabb, összetétele a csecsemő igényeihez alkalmazkodva folyamatosan változik, még a szoptatás során is: először hígabb, könnyebben szívható, majd sűrűbbé válik. Így biztosak lehetünk abban, hogy kisbabánk minden életszakaszban a számára szükséges táplálékot kapja” – mondta Dr. Kerepesi Judit, a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosa.
Hogyan védi az anyatej az újszülötteket?
- Csökkenti az újszülöttkori sárgaság esélyét.
- A benne található ellenanyagoknak köszönhetően erősödik a gyermek immunrendszere.
- Ellenállóvá válik a gyermek a betegségekkel szemben.
- Védelmet nyújt az allergiás megbetegedések kialakulása ellen.
- A gyermek mindig megkapja a számára szükséges mennyiségű folyadékot és minőségű táplálékot.
- A szoptatás nemcsak a testi táplálékigényt elégíti ki, hanem a lelki egészséghez, a pszichés fejlődéshez is hozzájárul.
A szoptatás azonban nemcsak a gyermekekre, de az édesanyákra is jótékony hatással van. Segít például a szülés utáni felépülésben, illetve hozzájárul az eredeti testsúly minél korábban történő visszanyeréséhez. Csökkenti az anyukák daganatos megbetegedéseinek – mint például petefészekrák vagy emlőrák – kialakulásának kockázatát, valamint a szülés utáni depresszió kialakulásának esélyét is.
Anyatej már az első órában is
Szerencsére már a legtöbb intézményben lehetőség van az ún. aranyórára, amely meghatározó az anya és a gyermek kapcsolatának alakulásában. Ebben az egy órában a kisbaba az édesanyja testén piheni ki a születés közbeni fáradalmakat, miközben bőr-bőr kontaktusban vannak, hallja és érzi a jól ismert szívhangot. A felszabaduló hormonoknak köszönhetően a kisbaba egyre éberebbé válik, mozgolódni kezd és nagyjából fél óra elteltével az anyamell felé kúszik, körülbelül egy óra múlva pedig önállóan képes a szopásra, amely serkenti a tejtermelést. Az előtejből minden csepp kincs a baba számára, hiszen fontos immunerősítőket tartalmaz. Ráadásul enyhe hashajtó hatása is van, amely segíti a magzatszurok és a felhalmozódott bilirubin távozását, így segíti elkerülni az újszülöttkori sárgaságot.
Hogyan termelődik az anyatej?
A tejet a mellben mélyen elhelyezkedő tejhólyagocskák falát képező sejtek termelik. Azokat apró hajszálerek hálózzák be, a sejtek pedig a vérből választják ki, és a vér összetevőiből alakítják át a tejhez szükséges anyagokat. A tejtermelést megindításában nagy szerepe van a prolaktinnak, az inzulinnak, a mellékvesekéreg hormonjainak és a pajzsmirigyhormonoknak is. A születést követen a méhlepény leválása után 1,5-3 nappal megtörténik a tejbelövellés, innen kezdve pedig a baba annyi és olyan mennyiségű anyatejet kap, amire szüksége van.
„Természetesen előfordulhat, hogy az édesanya nem tudja anyatejjel táplálni a gyermekét. Ennek oka lehet a nem megfelelő mellretétel és technika, ám a védőnők vagy szülésznők segítségével ez orvosolható. Vannak azonban olyan okok, amikor más megoldásra van szükség. A legfontosabb, hogy az édesanya elfogadja a helyzetet, felesleges bűntudatot, kisebbségérzést átélnie emiatt. A baba ugyanis ebben az esetben is ugyanazt a szeretetteljes gondoskodást kapja, mint szoptatott társaik. A legmegfelelőbb tápszer kiválasztásában mindenképp szükséges a gyermekorvos segítsége” – tette hozzá a doktornő.
Meddig szoptassunk?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 6 hónapos kort követően ahhoz, hogy a csecsemő táplálkozási szükséglete ki legyen elégítve, megfelelő és biztonságos kiegészítő táplálékot kell kapnia, miközben a szoptatás folytatódjon két éves korukig vagy azon túl. Ez további egészségügyi előnyökkel jár a gyermek számára. Ilyen például a hirtelen csecsemőhalál kockázatának csökkenése, magasabb intelligencia, középfülgyulladás gyakoriságának csökkenése, fogbetegségek, későbbi elhízás, asztma, ekcéma, cukorbetegség és még számos egyéb rendellenesség kisebb valószínűsége. Érdemes tehát a szoptatást addig folytatni, amíg az a gyermek és az anya számára egyaránt jólesik.
