Asperger-szindróma: tünetek és kezelés

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum zavar egyik változó súlyosságú típusának – ma már nem hivatalos – elnevezése, amely Hans Asperger osztrák orvos nevéhez fűződik. Magát az elnevezést Lorna Wing terjesztette el egy 1981-ben publikált cikkével az angol nyelvű orvostársadalomban.

Az Asperger szindrómáról

Az Asperger-szindróma olyan mélyreható fejlődési rendellenesség, amelynek kialakulásában a genetikai háttér a legmarkánsabb tényező. A betegség pontos előfordulási gyakoriságát nehéz meghatározni, becslések szerint az autizmus spektrumzavar az emberek 1%-át érintheti, ezen belül nagyjából 20 százalékuk lehet Asperger-szindrómás. Tovább nehezíti az érintettek körének meghatározását, hogy az Asperger-szindróma enyhe formája nehezen felismerhető, így az esetek 30-50%-át nem is diagnosztizálják.

Az Asperger-szindróma tünetei elsősorban három területen befolyásolják az érintettek életét: a kölcsönös kommunikáció területén, a társas interakciókban valamint a rugalmas gondolkodás és viselkedés területén.

Az Asperger-szindróma tünetei

Az Asperger-szindrómát viszonylag későn szokták észre venni, ennek az az oka, hogy a betegség nem jár szembetűnő beszédfejlődési lemaradással, a gyermekek intellektuális képességei kiválóak (sőt, gyakran átlagon felüliek), és a súlyosabban autista egyénektől eltérően az Asperger-szindrómában érintettek nem vonulnak vissza az emberi kapcsolatoktól.

Mindenképpen árulkodó jel lehet, ha a szülő azt tapasztalja, hogy gyermeke saját kortárs közegében nehezen érti meg a többi gyermek viselkedését, érzelmeit vagy szándékát, ami miatt furcsán reagál közeledésükre is.

Az autistákhoz hasonlóan az aspergeres gyermekek görcsösen ragaszkodnak saját merev szabályrendszerükhöz, amiatt aztán a közösségi lét állandó konfliktust okoz számukra.

Az Asperger-szindrómás gyermekek nehezen barátkoznak, és nehézségeik vannak az érzelmek és kommunikációjuk kontrollja terén is. A metakommunikáció sérülése(szemkontaktus, arckifejezés, gesztusok) szintén megfigyelhető náluk.

A tünetek között kell megemlíteni, hogy kommunikációra jellemző az átlagnál fejlettebb szókincs, a felnőttes mondatfűzés és a pedáns nyelvi önkifejezés. Ugyanakkor az Asperger-szindrómában érintettek kapcsolatteremtő készsége gyenge, és nehézséget jelent számukra a beszélgetés, mivel a szavakat szó szerint értik, és nem tudják értelmezni a mögötte húzódó kommunikációs szándékot.

Az Asperger-szindróma leginkább sérült területe az empátia lehet. Az aspergeres gyermekek a kommunikációk során figyelmen kívül hagyják hallgatóik jelzéseit, azt, hogy érdekli-e őket a téma, de az is előfordul, hogy váratlanul kilépnek a beszélgetésből. Emiatt úgy tűnik, mintha nem lennének tekintettel másokra, és érzéketlenek lennének.

Az aspergeres gyermekek nehezen tudnak koncentrálni, és számtalan területen (pl. önellátás, szervezés) segítségre szorulnak. Jellemzően nagyon bele tudnak feledkezni egy-egy tevékenységbe, bizonyos dolgokkal rendkívül intenzíven foglalkoznak. Mozgásaikban szokatlan, ismétlődő mozgáselemek figyelhetőek meg (pl. a kéz vagy az ujjak repkedő, csavaró mozgása vagy komplex testmozgások). Érzékenyen reagálhatnak bizonyos ízekre, érintésekre, hangokra, így gyakran kerülnek bizonyos ingereket.)

Az Asperger-szindróma diagnózisa és kezelése

Az Asperger-szindróma diagnózisát több szakemberből álló team állítja fel. Amennyiben a gyanú gyermekkorban felmerül, a team munkájában gyermekpszichiáter, autizmushoz értő pszichológus, gyógypedagógus vesz részt. Fontos része a diagnózisnak a szülőkkel való beszélgetés, hogy a gyermek teljes fejlődéséről képet kaphassanak a szakemberek, illetve a gyermekkel végzett speciális teszt is.

Az Asperger-szindróma kezelésének alapelvei azonosak az autizmuséval. Fontos, hogy a kezelést jól felkészült, autizmushoz értő szakemberek végezzék egyénre igazítottan.

Az aspergeres gyermekek kezelése során fontos a verbális és vizuális segítség valamint a strukturáltság, ami elősegíti, hogy az érintettek megértsék, mi feléjük az elvárás, miként jutnak el a kitűzött célig, és mit jelent a sikerélmény.

Terápiájukban kiemelt szerepet kapnak a társas készségeket fejlesztő módszerek. A társuló érzelmi és viselkedésbeli problémák (például az agresszió, a depresszió és a figyelemzavar) kezelésében a gyógyszeres terápia is szóba jöhet.

Jó tudni!
Előfordulhat, hogy a gyermeket korábban más fejlődési zavarral (pl. ADHD) diagnosztizálták, és csak később kerül sor az Asperger- szindróma felismerésére.