Szüleink, nagyszüleink jószerivel még nem is hallottak allergiáról, míg a mi korosztályunkban már, ha ritkán is, de előfordult. Ám a mai kisgyerekek körében úgy tűnik sokakat érint. Vajon mi mindenen múlik?
Szakértő: Dr. Cseh Áron gyermek-gasztroenterológus, gyermekorvos, szerző: Szále Kata
Miért gyakoribb az allergia előfordulása a fejlett országokban, mint a harmadik világban?
Az allergiák gyakorisága nőtt az elmúlt évtizedekben, ám korántsem olyan mértékben, mint azt laikusként gondolnánk.
Vajon hogyan lehet összevetni az allergiák előfordulási mértékét a jómódú és a szegényebb országok lakói között? Hiszen az életmódon, körülményeken kívül a genetika is meghatározó a kérdésben.
Igen. Született erről pár évvel ezelőtt egy nagyon érdekes tanulmány (Stein és mtsai, N Eng J Med,
2016): az Amerikában élő amisok és hutteriták összehasonlítása különösen tanulságos, hiszen a két népcsoport genetikai állománya lényegében azonos. Egyformán mezőgazdaságból él ez a két európai gyökerű közösség. Ám míg a hutteriták mai, modern életet élnek, gépesített, fertőtlenített stb… környezetben, addig az amisok sokkal természet közelibb (19. századi vidéki) életmódot folytatnak.
Hogyan mutatkozik meg az életmódbeli különbség az allergiák terén?
A természet közeli életet élő amis gyerekek között ezzel együtt az allergiák is sokkal ritkábban fordulnak elő, mint az azonos genetikai háttérrel rendelkező hutteriták között.
Akkor mi a túlzott fertőtlenítéssel rontjuk el?
A kutatás eredménye alátámasztja a higiéniai hipotézist, amely szerint a modern társadalom viszonylag baktériummentes otthonaiban a csecsemők sokkal nagyobb eséllyel lesznek allergiásak és asztmásak.
Mit tehetünk mi itt Magyarországon?
Éljenek a gyerekek olyan életet, amit régebben, amikor természetesen éltek. Játszanak sokat a szabadban, lehetőleg a jó levegőn, túrják a földet, gyűjtsenek rovarokat, és járjanak sokat a természetben.
Nem utolsó sorban pedig, a túlzott fertőtlenítést kell kerülnünk, ha majd egyszer a COVID-19 járvány elül.
Ajánljuk még a témában:
