– Ha szülés után az anya és a baba is jól vannak, az újszülöttet puha ruhával szárazra törölgetjük, az anya meztelen mellkasára fektetjük, majd betakargatjuk őt. A legalább egy órás megszakítás nélküli bőrkontaktus segít a baba testhőmérsékletének, légzésének és szívműködésének szabályozásában, elősegíti, hogy kívül-belül jó baktériumok telepedjenek meg, és ezzel csökkentsék a kórokozók esélyeit. – magyarázza Rákóczi Ágnes, IBCLC, szülésznő, aki a bababarát címmel rendelkező Fővárosi Szent István Kórházban kísér szüléseket.
– Nem elég csupán néhány percre odatenni a babát az anya testére. Kutatások bizonyítják, hogy sokszorosára nő a babák stresszhormon szintje, ha röviddel születésüket követően idegenek veszik őket a karjaikba. Élénk sírással tiltakoznak, ha ilyenkor próbáljuk őket fürdetni vagy mérni. Míg, ha kapnak időt, hogy átélhessék a „jó megérkezés” élményét a születés komoly munkája után, megnyugszanak, ellazulnak és többnyire nem is sírnak a megszületés második óráját követő fürdetés közben. Előfordul, hogy a babának a szülőszobán még nincs kedve hosszan szopizni, csak illat-és ízmintát vesz az anyukája melléről. A lényeg, hogy lehetősége legyen az anya-baba-párosnak a szoptatásra. – szögezi le Ágnes.
Vannak helyzetek, mikor a baba vagy az anya állapota mindezt megakadályozza. Ilyenkor van lehetőség késleltetett bőrkontaktusra, illetve az édesapák nagy örömmel szokták vállalni, hogy az ő mellkasukon pihenjen az újszülött, ha például az anyának altatásban van császármetszése. Érzéstelenítésben zajló műtét után viszont egy időre az anyával is bőrkontaktusba kerülhet a baba még a műtőben, melyet folytathatnak a gyermekágyas osztályon, így az aranyóra – kis megszakítással és sok segítséggel – megvalósítható.
Tudni szeretnéd, hogyan segít a bababarát kórház? – Olvasd el ITT!
