Néhány évvel ezelőtt a megoldást abban látták, ha minél későbbre halasztjuk a gyakran allergiát okozó élelmiszerek bevezetését: addigra érettebbé, ellenállóbbá válik a kisbaba emésztőrendszere és immunrendszere, így csökken az esélye, hogy allergiás tünetek jelenjenek meg – ezt volt az érvelés lényege. És ami azt illeti, vitathatatlan tény, hogy a kisbaba, aki nem kap semmilyen formában tehéntejfehérjét, nem is fog allergiás tüneteket mutatni tehéntejfehérje miatt. Felmerült azonban az a lehetőség is, hogy esetleg éppen fordítva van: a baba azokat az idegen fehérjéket “tanulja meg elviselni”, amelyekkel kellően kicsi mennyiségben, viszonylag korai életszakaszban találkozik. Ezt az elméletet egyelőre nem sikerült igazolni, de kétségtelen, hogy a táplálékallergia gyermekkori előfordulásának gyakorisága annak ellenére növekedett, hogy a korábbi időszakban az allergén fehérjék minél későbbi bevezetését javasolták.
Bár a földimogyoró esetében egy nagyobb kutatásban hatékony megelőző módszernek találták a földimogyoró igen korai, jóval hat hónapos kor előtti bevezetését, az adatállományt másféle módszerekkel elemezve ellenkező eredményre lehet jutni. Valójában az allergiával kapcsolatos kutatások esetében nagyon sok a bizonytalansági tényező, ezért egy igazán megalapozott ajánlás még várat magára.
W. Ungváry Renáta írása
