A szőrtelenítés évezredek óta bevett szokás, a mai világunkban pedig a testi ápoltság és higiénia egyik kulcsszereplőjeként tartjuk számon. A huszadik és huszonegyedik században számos új módszert fejlesztettek ki a nem kívánatos szőrszálak eltávolítására.
Szakértő: dr. Szegedi Anna bőrgyógyász szakorvos
Az átmeneti szőrtelenítés (depiláció)
Ez a legegyszerűbb és legolcsóbb forma, a bőrfelszín feletti szőrszálat távolítja el. Az átmeneti módszerek gyorsak, hatékonyak, fájdalommentesek, ám rövid ideig élvezhetjük az eredményt.
Hátránya, hogy néhány nap múlva – ahogy a szőrszál folytatja a növekedési folyamatát, és az apró, tüskés szőrszál ismét megjelenik – az egész folyamatot meg kell ismételni. Ezen kívül az arra érzékenyeknél szőrtüszőgyulladást okozhat. Ahhoz, hogy elkerüljük a gyulladás kialakulását, a megtisztított bőrfelületet a kezelés után is fertőtlenítsük le, illetve utókezeljük borotválkozás után használható nyugtató krémmel.
A kémiai depilálás után letörölhető a szőrszál a bőrről. A kémiai depilálás szintén gyors és fájdalommentes módszer. A tioglikolátot tartalmazó krém a hajszálakban található kénkötéseket bontja, aminek az eredményeként a szőr szinte gél állagúvá válik, és a behatási idő elteltével egyszerűen letörölhető a szőrszál a bőrről. A hatása általában 1-2 hétig tart.
A féltartós módszerek (epiláció)
A szőrszálakat gyökerestül távolítják el. A féltartós módszerek már enyhe fájdalommal és kellemetlenséggel járnak, és közepesen időigényesek, cserébe ritkábban, úgy 3-4 hetente kell ismételni őket, és a pénztárcánkat sem terhelik jelentősen.
Hátránya, hogy az epiláció során a szőrszál kitépése fájhat, valamint az újonnan képződő szőrszál a bőr legfelső rétege (epidermisz) alá benőhet és ott gyulladást okozhat. A gyulladás maradványaként pedig világos vagy sötét foltok alakulhatnak ki.
A csipesszel érzékeny helyeken, elsősorban az arc területéről távolíthatunk el nem kívánatos szőrszálakat.
Továbbá azok számára is megfelelő választás lehet, akiknek az arcán barnásszürkés foltok észlelhetőek (melazma), hiszen a csipesszel történő szőrtelenítés nem okoz irritációt és gyulladást, így nem rontja tovább a melazmát.
Az epilátor gép feje sok kis csipeszből áll, amelyek a forgás során kinyílnak és becsukódnak, tehát gyorsan és sok szálat tudnak egyszerre eltávolítani. Az epilátor okozhat enyhe fájdalmat és helyi irritációt, ezért a kezelés végeztével hipoallergén nyugtató krémmel vagy oldattal javasolt kezelni a bőrt, hogy ne alakuljon ki szőrtüszőgyulladás.
A gyantával gyorsan és nagy testfelületeket tehetünk simává. A gyantázás során a szőrszálakat körülveszi a gyanta, ez az igen ragadós anyag, amit papírcsíkkal, vagy meleg gyanta esetén dermedés után gyors mozdulattal eltávolítunk a bőrről, így magával ragadja a szőrszálakat. Előnye, hogy gyorsan és nagy testfelületeket tehetünk simává. Hátránya, hogy a klasszikus gyanta kolofóniumot tartalmaz, amire többen allergiásak lehetnek, és a szintetikusan összeállított gyantákban is lehetnek olyan anyagok, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki. Emellett az arcon, a bajusz és a szemöldök területén nem javasolt az alkalmazása.
A cukorpasztát fontos megemlíteni a gyanta mellett, ami hipoallergén, tehát ez lehet a gyantára érzékenyeknek egy megfelelő alternatíva.
Cikkünk folytatását itt olvashatod:
Ajánljuk még a témában:
