Talán szkeptikus vagy az influenzaoltással kapcsolatban, és lehet, hogy fel is szerelkeztél egy-két érvvel ellene, de mégis megfontolod majd, ha látod, mennyi tévhit kering a témával kapcsolatban.
És sokan járunk hasonló cipőben. Mindenféle érvet fel tudunk hozni, ami miatt rossz ötlet a védőoltás, de talán mindannyiunk fejében megfordul, hogy mégiscsak jó ötlet lett volna, mikor már késő: a gyerkőc már meg is fertőzte az egész családot, pedig még alig kezdődött el az influenzaszezon.
Íme néhány gondolat, ami talán ismerősen cseng, de érdemes lehet az átértékelésre:
„Nincs rá szükség, az én családom nem lesz beteg.”
Ez önmagában remekül hangzik, de az influenza elleni védőoltás nem kizárólag a család egészségéről szól. Segítségével csökken az esélye annak is, hogy a kórokozókat továbbadjuk másoknak, akiknek az immunrendszere esetleg gyenge, és jobban ki van téve a súlyos megbetegedésnek. Ilyenek az öt évnél fiatalabb gyerekek, az idősek, a várandós anyák, vagy a krónikus betegségekben szenvedők. Ráadásul az influenzával, ahogy más betegségek esetében is, úgy is megfertőzhetünk másokat, hogy mi magunk nem produkáljuk a tüneteit.
„A kórokozók immunissá válnak a védőoltásokkal szemben.”
Laikusként egész meggyőzőnek tűnő érv, de valójában csak az antibiotikumok esetében igaz ez az állítás. Az antibiotikumok megtámadják a szervezetben lévő baktériumokat, amik egy idő után rájönnek, hogyan védekezhetnek. A védőoltás másképp fejti ki a hatását, inkább egy edzésre hasonlít: az immunrendszerünk az oltás segítségével felkészül a megmérettetésre, és élesben már tudja, hogyan kell reagálnia.
„Az injekció nem a megfelelő influenzatörzseket tartalmazza.”
Az influenza elleni védőoltások gyártása még a szezon kezdete előtt történik, amikor az orvosok még nem tudják, hogy az adott szezonban pontosan mely törzsek fognak a legtöbbször fertőzni. A lehető legnagyobb hatékonyság érdekében minden vakcina az influenza négy különböző típusa ellen ad védelmet. Így a védőoltás kb. 50-60%-ban hatásos, ami közel sem tökéletes, de még ez is sokkal jobb, mint a semmi.
„Allergiás vagyok a tojásra.”
A vakcinák készítéséhez használt vírusokat tojásokban szaporítják. Emiatt az orvosok eleinte azt gondolták, hogy az oltás beadásakor a beteg szervezetébe kis mennyiségű tojásfehérje kerülhet, ezért figyelmeztették a tojásallergiában szenvedőket, hogy inkább ne oltassák be magukat influenza ellen. Szerencsére már a kétezres évek közepén megdőlt ez az elmélet, amikor is az oltóanyagot elkezdték tojásallergiásokon is tesztelni, és kiderült, hogy számukra is teljesen biztonságos az injekció.
„Ha beoltatom magam, attól beteg leszek.”
Valójában az oltóanyagban lévő vírusok már nem élnek, így aztán a szervezetbe kerülve nem is tudnak tovább szaporodni. Ma már létezik az influenzaoltásnak orrspray verziója is, amikben élő vírusok is vannak. A gyógyszer készítésekor azonban ezeket a vírusokat is legyengítik. Ez azt jelenti, hogy az orr felszíni sejtrétegeiben még életben maradnak, de mélyebbre már nem tudnak eljutni, így biztosan nem betegítenek meg.
Forrás: www.todaysparent.com
