A köhögés az egyik leggyakoribb kísérőtünete a különböző kisgyermekkori betegségeknek. Sok szülő számára ijesztő lehet az ilyenkor megélt tehetetlenség, de szerencsére a legtöbb esetben ártalmatlan, sőt hasznos gyógyító reflexről van szó, mely nem is mindig igényel orvosi segítséget. Az esetek egy kisebb részében azonban valódi veszélyhelyzetre utal, és nem úszható meg a kórházi megfigyelés, ápolás, esetleg tartós gyógyszeres kezelés. A HelloBaby! Magazin december-januári számában Dr. Korausz Etelka gyermekorvost kérdeztük, mi a teendő különböző típusú köhögések esetén.
Nátha, hörghurut
A köhögés oka leggyakrabban egy felsőlégúti vírusos megbetegedés. A legjellemzőbb, hogy a tünetek náthával, orrfolyással, orrdugulással kezdődnek, majd ez átmegy hörghurutba: a gyulladásos váladék a hörgőben, illetve a légcsőben kezd termelődni. A szervezet gyakori, száraz, majd hurutos köhögéssel szabadul meg ettől. A köhögés tehát fontos a mielőbbi gyógyulás szempontjából, ezért nem érdemes elnyomni vagy csillapítani. Egy új amerikai orvosi kutatás világosan rámutatott, hogy az 1 évesnél idősebb kisgyerekek számára nincs jobb köptető a méznél. Jelenleg nagyjából 150-200-féle olyan vírust ismerünk, ami náthás felsőlégúti panaszokat okozhat. A közösségbe járó gyerekek sokszor ősztől tavaszig hol náthásak, hol köhögnek. Ez természetes, ettől edződik meg annyira az immunrendszerük, hogy felnőttként már csak legfeljebb két-három vírus döntse le őket a lábukról egy évben. Többnyire egy-két napig láz vagy hőemelkedés kíséri ezeket a náthás-köhögős megbetegedéseket. Az ennél hosszabb ideig tartó lázas állapot mindenképpen orvosi vizsgálatot tesz szükségessé.
Többedik gyerekek általában hamarabb esnek át az első betegségeken, gyakrabban és elhúzódóbban betegek, mint az elsőszülöttek. A szülők sokszor panaszkodnak, hogy a nagyobbik gyermek hároméves koráig nem volt még náthás sem, a második gyerek meg pár hetes korában kezdi a betegeskedést. Ennek oka általában mindössze annyi, hogy a közösségbe járó nagyobb testvérek hazahozzák a vírusokat a bölcsiből, oviból, és minél fiatalabb a kicsi, annál éretlenebb az immunrendszere.
Nehezített belégzés: krupp
A nehézlégzésnek két típusát különböztethetjük meg: az egyik, amikor a belégzés nehezített. A kruppos ugató köhögés általában hirtelen, éjszaka nagy riadalmat okozva jelentkezik, „húzó” légszomjjal párosul, ilyenkor a gyerek minden egyes belégzése hangos, gyötrelmes. Legfontosabb azonnali teendőnk a gyermek megnyugtatása hideg, nedves, párás levegőn: télen nyissunk ablakot vagy üljünk ki az erkélyre, nyáron nyissuk ki a hűtőt és vigyük elé a gyereket. Közben hívjunk mentőt!
Nehezített kilégzés: asztmatikus légzés
A másik esetben pont ellenkező a helyzet: a kilégzés megy nehezen, ez az úgynevezett asztmatikus légzés, ami látványos mellkaspréssel, néha sípoló hanggal, szaporább légzéssel jár. Ezen az állapoton sajnos nem sokat segítenek a házi praktikák, hörgőtágító kezelésre van szükség. Első alkalommal érdemes kórházba menni ezzel is, ahol a beteg gyermek számára biztosított az állandó orvosi felügyelet. Belégzéses, vagy szükség esetén vénás kezelést vagy akár oxigént is kaphat, ha szüksége van rá. Amikor étkezés vagy magányos játék közben kezd erős ingerköhögésbe egy nagyobbacska csecsemő vagy kisgyerek, félrenyelésre kell gyanakodni.
Amikor nem késlekedhet a segítség: a légszomj
Egy láztalan, amúgy jó hangulatú, de köhögős csecsemővel, kisgyerekkel ráérünk orvoshoz fordulni. Az erős köhögés sokszor ijesztő, van, hogy a szülők úgy élik meg, hogy majd megfullad a gyerek. Köhögés közben természetes, hogy nehezen jutunk levegőhöz, ez önmagában még nem légszomjtünet. Nagyobb a baj, ha a gyerek két köhögési roham között is nehezen lélegzik. Ez sürgősségi ellátást igénylő vészhelyzet.
Az írás a HelloBaby! Magazin december-januári számában jelent meg. Ha szeretnétek további hasznos cikkeket olvasni a gyermeknevelésről, ide kattintva fizethettek elő a magazinra.
