Egyre több szakértő próbál meggyőzni arról, mennyire fontos, hogy élénken kimutassuk a szeretetünket gyermekünk felé; hogy milyen nagy hatással lehet az egész életére, intelligenciájára, felnőttkori viselkedésére, ha szeretgetésben, babusgatásban gazdag gyerekkora volt.
Minden szülő legfőbb vágya, hogy gyermeke boldog legyen – bár a nevelési stílusok a személyes értékrendünk szerint különbözőek, a cél általában mindenkinél ugyanaz. A teljesítményorientált szülő azért tartja olyan szorosan a gyeplőt, mert úgy véli, végül felnőve csak akkor lesz boldog gyermeke, ha viszi valamire az életben. Az elkényeztető szülő biztos benne, hogy csak akkor élheti át gyermeke a boldogság érzését, ha kedvére szórakozhat, ha korlátok nélkül azt tehet, amit csak akar; megkaphat bármit, amire vágyik.
A tudatos szülő igyekszik a szélsőségek közötti arany középúton egyensúlyozni, ám valamit még ő is gyakran elhibáz.
Nevelési elvek kontra ösztönök
Zúdulnak ránk a gyereknevelési tanácsok, a különféle alapelvek, irányzatok és módszerek – szülő legyen a talpán, aki el tud igazodni a folyton változó tendenciák között. Görcsösen szeretnénk a legjobb szülőkké válni, mert hát gyermekünk mindenből a legjobbat érdemli – néhány fontos dolog mégis gyakran szorul háttérbe a módszerek tudatos próbálgatása és a kísérletezgetés közben: a spontaneitás és az érzelmek kimutatása.
Miközben mások által kitaposott – előírt? – utakat követünk, megfeledkezünk hallgatni ösztöneinkre, amik így szép lassan el is hallgatnak és valóban támpont nélkül maradunk. Ironikus módon erre a jelenségre is “kutatók figyelmeztetnek” és szakértők tanulmányaira hivatkozva állítjuk: létezik egy dolog, ami talán minden kőbe vésett gyereknevelési szabálynál és kipróbált módszernél fontosabb: mégpedig a szülői szeretet. A szeretet éreztetése, a babusgatás, az érzelmek kifejezése sokkal fontosabb, mint gondolnánk: ez ugyanis a gyerek boldogságának kulcsa.
Ha nem érzi azt, hogy szülei feltétel nélkül szerették, bármilyen nevelési stílus mellett is döntöttünk, felnőve akkor sem lesz igazán maradéktalanul boldog, ha keményen megtanult küzdeni és eléri a céljait; sem a szórakozás és az élvezetek hajszolása nem adja majd meg számára az elégedettség érzését.
Így hat a gyerekekre a szülői gyengédség
Több kutatás is egyértelműen kimutatta a kapcsolatot a gyerekkori hatások és a felnőttkori boldogság, de még az egészségi állapot között is. A feltétel nélküli szülői szeretet magasabb önbecsülést, jobb iskolai teljesítményt, mélyebb szülő-gyerek kommunikációt, kevesebb viselkedési és pszichológiai problémát eredményez. A kutatók állítják: maga az agya változik meg azoknak a gyerekeknek, akik sok szeretetet tapasztalnak meg kiskorukban; s ez az élmény egyértelműen csökkenti a gyerekek stressz-szintjét.
Azok a gyerekek pedig, akikkel szüleik nem elég gyengédek, felnőve hajlamosak a másoktól való elidegenedésre, az ellenségeskedésre, a depresszióra, az agresszív és antiszociális viselkedésre. A gyermekkori megalázás, elhanyagolás, a szeretet hiánya mentálisan és fizikailag is kihat a gyermekekre. Ezek a gyermekek felnőve sokkal kevésbé képesek az együttérzésre másokkal szemben.
Oxitocin, a szeretethormon
Egy 2010-es kutatási eredmény szerint a kiemelkedően érzelmes, kedves és figyelmes anyák babái boldogabbak, rugalmasabbak voltak gyerekként, majd felnőve kevésbé voltak hajlamosak a szorongásra. A tanulmányt 500 ember bevonásával készítették, akiket csecsemőkoruktól kezdve figyeltek 30 éves korukig.
Akiket babakorukban sokat simogattak, sokkal kevésbé voltak ellenségesek, jóval nyugodtabbak voltak, és felnőttkorukban nem produkáltak annyi pszichoszomatikus tünetet, mint azon társaik, akiknek kiskorukban kevesebb gyengédségben volt részük.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezen hatások mögött az oxitocin áll – mely a szeretet érzése és a másokhoz való kapcsolódás közben szabadul fel. Az oxitocint agyunk termeli, majd a véráramba juttatja, s számos pozitív hatást gyakorol testünkre és lelkünkre egyaránt: elősegíti például a kötődés kialakulását. A szeretethormonnak is nevezett anyag enyhíti a stresszt, segíti a szülést és a szoptatást, javítja az alvás minőségét, sőt, még nagylelkűségre is sarkallja az embert (erről bővebben a Public Library of Science ONE 2007-es tanulmányában olvashatunk). A kutatások szerint azok a nők, akiknél magasabb az oxitocin-szint a várandósság alatt, szülés után erősebben kötődnek csecsemőjükhöz.
A szeretet még az intelligenciát is fejleszti
A New York-i Egyetem kutatói megállapították, hogy miközben a csecsemőt megöleli, becézgeti, szeretgeti az édesanyja, felgyorsul a neurogenézis, azaz gyorsabban születnek agysejtek, mint amikor az anya nem tartózkodik a kicsi közelében. Olvass tovább: A szeretet fejleszti a csecsemő intelligenciáját
Ne félj attól, hogy “túlszereted” a gyereket és ezzel elkényezteted – ha mégis gyakran hallod ezt ismerőseidtől, olvasd el egy kisgyerekes anya véleményét! >> Azt mondják, “túlszereted” a gyereket? Jó úton jársz!
A bőrkontaktus fontossága
A kutatók régóta hangsúlyozzák, milyen fontos a bőrkontaktus babakorban – sőt, közvetlenül a születés után ez lenne a legfontosabb, amit meg kellene tapasztalniuk elsőként a világból az újszülötteknek. Hogyan hat a picire, ha életének első óráját a szülei társaságában, nyugalomban, sok-sok simogatásban részesülve töltheti? Olvasd el: Az a bizonyos kincset érő “Arany óra” szülés után
A szülők érintése megnyugtatja a csecsemőt, a sokat simogatott baba kevesebbet sír és többet, nyugodtabban alszik. Érdemes ezért a mindennapok részévé tenni a babamasszázst is; mely amellett, hogy csökkenti a gyermekben lévő feszültséget, elősegíti az anya-baba közti kötődés kialakulását is.
Az érintés hiánya stresszt okoz
Egy kutatás során arra is fény derült, hogy a szülők közelségének hatására csökken a gyermekek kortizol-szintje. Ezt a hormont a mellékvese termeli stresszhelyzetben, s a kutatás során kiderült: a hátrányos helyzetű (árvaházban élő) gyermekek szervezetében a többiekénél magasabb volt a kortizol-szint. A tudósok úgy vélik: az árvaházakban élő gyermekeken tapasztalt fizikai változások egyik fő oka a szeretet és az érintkezés hiánya lehet.
Hogyan csempészhetsz több érintést a mindennapokba?
- Babakorban még kedvedre cirógathatod, dédelgetheted, nem fog ellenkezni – sőt. Az egész életére hatással lehet az, mennyi gyengédséget tapasztal meg pici korában. A kisbabákat nem lehet elkényeztetni! – mondja a pszichológus. Használj hordozókendőt, tartsd mindig a közvetlen közeledben, amíg teheted, és babusgasd, amennyit csak lehet. Milyen a jó babahordozó? Olvasd el! >> Minden, amit a babahordozó fajtákról tudnod kell – Miért nem ajánlott a kenguru?
- Ahogy növekszik, játssz vele, amilyen sokat csak tudsz, és ne spórolj a simogatással! Nagyon fontos az apákkal való fizikai játék is, mivel hihetetlen mértékben fejleszti a gyerekek érzelmi intelligenciáját – olvass tovább a témáról! >> Az apák elképesztő hatása gyerekeik érzelmi intelligenciájára
- Bújjatok össze az esti meseolvasásnál. Meséld el neki a relaxációs mesét, melynek része az is, hogy megsimogatod a különböző testrészeit.
- Mindig fogd a kezét, amíg engedi.
- Öleljétek meg egymást minden nap! Különösen nagy szüksége van erre a gyereknek akkor, ha éppen csúnyán viselkedett. Hogy miért? >> Büntetés helyett szeretet – Miért kellene megölelned a gyerekeid, amikor szörnyen viselkednek?
- Ha már kamaszodik és nem igényli – azaz nem is tűri – a fizikai kapcsolatot veled, ne erőltesd. Pár év és újra eljön az az idő, amikor már nem lesz ciki egy ölelés tőled – már ha megadtad neki a szabadságot és távolságot akkor, amikor arra volt szüksége.
Forrás: családinet
