Nem hallod? Hányszor szóljak még?
E gyakran elhangzó kérdések többnyire nem a kicsik rossz hallásával, hanem azzal függnek össze, hogy az elmélyülten képernyőt néző gyerek nem tudja megosztani figyelmét a televízió és a környezetből érkező hangforrás között. Miért fontos, hogy a hallási figyelem jól működjön? Hogyan fejlesztheted?
Az észlelés sokfélesége
Belegondoltál már, milyen sok fajta hallási figyelem szükséges a mindennapi kommunikációhoz, tanuláshoz?
• Az úgynevezett szeriális észlelés pontossága biztosítja, hogy a gyermek felismerje a sorrendiséget.
• A transzformációs észlelés teszi lehetővé, hogy képes legyen a hangokat jelekkel összekapcsolni, azaz majd le tudja írni a hangokat betűként.
• Fontos a vizuális észlelés, a ritmus érzékelése, és a beszédhangok megkülönböztetése.
• Az alakállandóság felismerése segít, hogy a gyermek az anyja hangját vagy a porszívó zúgását azonosítani tudja. A figuraháttér megkülönböztetésével pedig az adott zajt vagy hangot, a beszédet el tudja különíteni a háttér zajaitól. Például így hallja meg a gyermek a szülő hangját, amikor az kér tőle valamit, miközben szól a televízió is.
• A beszédmegértés az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok, mondatsorozatok jelentésének felfogását, értelmezési képességét jelenti. Ehhez a hallás, beszédhallás, a hangok megkülönböztetésének képessége a legfontosabb. A gyermekeknek meg kell tanulniuk a hangok észlelését, létrehozását, majd a szavak, mondatok megértését, és önálló alkotását is.
A hangingerek feldolgozása, megkülönböztetése segít bennünket abban, hogy eligazodjunk a világban, s ha ez pontatlanul működik, akkor a beszédtanulásban, az anyanyelv használatában, és a későbbiekben a tanulásban is nehézséget okozhat. Az iskolában a jó hallás az olvasáshoz, helyesíráshoz és idegen nyelv tanulásához is szükséges. Több részterület fejlődésével, érésével alakul ki. Már a magzati fejlődés 18-20. hetében kialakul a belső és a külső fül, 22 hetesen már hallja a környezetéből érkező erősebb hangokat és természetesen édesanyja szívhangját, emésztésének zörejeit.
Miből láthatod, hogy gond van?
Ha egy kisgyermeknek nehezített a hallási figyelme, az észrevehető a mindennapi tevékenységek során is. Az érintett kisgyermek számára nehéz a vele játszó felnőtt hangjára, beszédére figyelni, ha más elterelő hangok, például zsivaj, külső zajok is hallhatók környezetében. Egy ilyen problémával küzdő gyermek később az iskolai tanulás során nem tudja követni a diktálás folyamatát, és a hallott szavak hangokra való bontása is problémát jelenthet. Különösen fontos, hogy a kisgyermek
memóriáját, figyelmét egészen pici kortól fejlesszük, mert ebben az időszakban szerzi meg alaptudása pilléreit.
A beszédészlelés egy készség, mely lehetővé teszi, hogy a gyermek, beszédhangokat, ezek egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen arra, hogy azokat megismételje, reprodukálja. Így fogja megtanulni anyanyelve szavait, a hangzást, és egyre több új szót ismer fel, megtanul beszélni. A beszéd észlelése nem jelent egyet a beszédértéssel. Elsőként a szóértés alakul ki, a gyermek nem csak megismételni képes a hallott szót, hanem tisztában
van a jelentésével is. Ezt követi a mondatértés, melynek során a hallott szavakat szószerkezetekké kapcsolja össze a gyermek és maga is képes mondatok megalkotására. A következő szint a szövegértés, mely már a logikai kapcsolatok, az összefüggések megértését is jelenti. A beszédészlelés és megértés egymást támogatva fejlődik a nyelvelsajátítás során.
De mindez hol is kezdődik?
• Újszülött kor: kezdetektől figyelmes a hangokra, szereti, ha beszélnek hozzá, ha mesélnek neki. De meg is ijedhet a váratlan és túl hangos zajoktól.
• 3. hónap: az agy temporális, vagyis halántéklebenye kiemelkedő szerepet játszik a hallás fejlődésében. A baba fogékonyabb és aktívabb lesz, ha hallja a hangodat, rád néz és elkezd gügyögni, a maga módján próbál válaszolni. Még nem kell aggódni a hallása miatt, ha elfordítja a fejét vagy nem rád figyel, amikor beszélsz hozzá.
• 5 hónaposan: már észleli a hangok forrását, érdeklődéssel figyeli a számára új, addig ismeretlen zajokat. Kezdi felismerni a saját nevét, feléd fordul, ha nevén szólítod és meghallja, ha mással beszélsz róla. Bölcsődalok éneklésével, mondókázással, szép szavak hangoztatásával sokat tehetünk a későbbi hallási figyelem megfelelő alakulásáért. Kellemes lehet számára és fókuszálja figyelmét, ha szélcsengő vagy halkan ketyegő óra van a környezetében. A hallási figyelem alakulása itt kezdődik. Nagyon hasznos a beszédtanulás szempontjából, ha rendszeres és kellemes élmény számára a mesék hallgatása. Legjobb, ha a szülő maga mesél. Ezzel segítjük a beszéd ritmusának elsajátítását, játszhatunk a hangsúlyokkal, hangerővel.
• Kisgyermekkorban, óvodáskorban: elérkezik a hallásfejlesztő játékok ideje! Érdemes áthívni a szomszéd gyerekeket is, mert ha többen vannak, jobban élvezik, de egyedül is érdemes belevágni.
Hallásfejlesztő játékok
• Rövid vagy hosszú? Különböző hosszúságú hangokat vagy zörejeket adunk ki, majd megkérdezzük: Ha hallod a hangot, emeld fel a kezed vagy lépj előre egyet! Ha röviden hallottad csak kicsit lépj! Ha hosszan hallottad, akkor pedig nagyot lépj!
• Hol ketyeg? Ez a hangkereső játék nagyon izgalmasra sikerülhet! Rejtsünk egy hangosan ketyegő órát, vagy
egyéb, nem túl hangos, hangot kiadó tárgyat (mobil, zsebrádió) a lakásban, majd szólítsuk fel a gyereket, hogy keresse meg. Ha nagy a csatazaj, reménytelen vállalkozás! Lábujjhegyen kell osonni, és gyakorolni a különféle háttérzajok kiszűrését.
• Mi pottyant le? Ezzel a játékkal szórakoztatóan gyakorolhatjuk a különféle hangok hatékony megkülönböztetését, és edzhetjük a gyerek emlékezetét. Különböző tárgyakat ejtünk a földre, a bekötött szemű gyermeknek pedig ki kell találnia a hang alapján, hogy mi esett le. Úgy is játszhatjuk, hogy a gyerekek háttal ülnek, leejtünk tárgyakat, és fel kell ismerniük azok hangját. A játék legyen mindig az életkorhoz igazított, mesés keretbe foglalt és garantáltan sikeres lesz.
• Tűz, víz, föld, repülő, bogár A hangok mozgásformákkal való összekapcsolását és a gyor reagálást gyakorolhatjuk szórakoztatóan és a gyerekek fokozott mozgásigényét is kielégítő módon. A három-öt vezényszóhoz különféle mozgásformákat kapcsolunk, és a gyerekeknek a vezényszavak hallatán kell váltaniuk az egyes mozgásformák között. Például: tűz – lábujjhegyen járás felemelt, lengetett karokkal, víz – lehasalás a földre és kapálózás, föld – felülés a székre felhúzott lábakkal, repülő – futás kiterjesztett karokkal, bogár – hanyatt fekve kapálózás kézzel, lábbal.
A cikk a HelloBaby! Magazin február-márciusi számában jelent meg. Ha szeretnétek hasonló érdekes témákat olvasni a gyermeknevelésről, itt tudtok előfizetni az újságunkra.
