Ízek, illatok, színek – ha visszagondolok a gyerekkoromra, biztosan felidéződik bennem néhány. Próbálom átadni ezeket az emlékeket a gyermekeimnek is. Szeretném, ha bizonyos ízekről, illatokról nekik is a családunk melege, a közösen eltöltött idő jutna eszükbe.
Szerző: Pintér Mónika, Szeretetkonyhám
Gyerekekkel a konyhában
Azokat az élményeket, amelyeket szüleimtől, nagyszüleimtől kaptam, viszem magammal. A fonott kalács ízét és illatát, a csokimázét a száradó zserbón, a méteres kalács ragasztását, de emlékeimben őrzöm nagymamám törékeny alakját is, amikor nagybetegen még rétest hajtogat nekünk.
Összegyűjtöttem néhány gondolatot arról, miért jó az, ha engedjük a gyerekeket a konyhában velünk együtt tevékenykedni – az ünnepi időszakban éppúgy, mint azelőtt és azután.
Konyha: az otthon szíve-lelke
Azt szokták mondani, hogy a lakás, az otthon szíve a konyha. Jó érzéssel töltenek el a családdal közös itteni étkezések, melyek közben nagyokat lehet beszélgetni. De éppígy a közös ételkészítés is remek alkalom lehet egy jó kis beszélgetéshez, minőségi időtöltéshez.
A gyerekeket nagyon könnyű bevonni a közös munkába, szívesen jönnek vásárolni, szívesen lesznek kis kukták.
Persze nagyon fontos előre megbeszélni a szabályokat, mert a konyha veszélyes is lehet! Fontos megegyezni abban, hogy mit szabad és mit nem. Segítsük a gyermekeket az önállóság útján! Neveljük őket segítőkészségre, kreativitásra, problémamegoldó gondolkodásra. Mindent, amire képesek, végezhessék saját maguk. Ha megfelelő környezetet alakítunk ki számukra, és ha megfelelő eszközöket kapnak, élvezetes módon képesek elsajátítani a számukra megfelelő tudást.
A konyhában rengeteg dolog van, amin keresztül tanulhatnak: színekkel, ízekkel, illatokkal, formákkal, különféle állagú anyagokkal találkoznak. Olyan zöldségekkel, gyümölcsökkel és más alapanyagokkal ismerkedhetnek meg, amilyeneket korábban nem láttak, vagy esetleg nem szerettek.
Sütés-főzés, szinte a kezdetektől
Minden korosztálynak meglehetnek a maga feladatai a konyhában. Lássuk, mi mindenbe vonhatók be a gyerekek!
1 éves kortól az etetőszékben ülő baba kezébe kis edényeket, fakanalakat, kis kanalakat adhatunk, hadd kevergessen. (Ezt én is gyakorlom most az ikreimmel.)
2-3 éves korban jöhet az ételkevergetés, a tapintás, a szaglás, az ízlelés, az előre kimért liszt vagy sütőpor hozzáadása a tésztához, illetve a gyúrás, a formázás, ami kiválóan fejleszti a finommotorikát.
4-6 éves korban: kimért liszt vagy sütőpor hozzáadása a tésztához, gyúrás, formázás, kenyér vajazása, gyümölcssaláta összekeverése, narancsfacsarás, kenőkéssel puha gyümölcs vágása, szeletelése, terítési feladatok, tojástörés, dagasztás géppel/kézzel, gyúrás, szaggatás, reszelés. A mozgáskoordináció, a finommotorika ezek által is fejlődik. A lisztbe, darába rajzolás, a formák körvonalazása a későbbi írástanulást készítheti elő.
7-8 éves kortól munka közben az agy tornáztatására is sor kerülhet a recept elolvasásával, a műveletek sorrediségének megjegyzésével, az ok-okozati összefüggések felfedezésével. A feladatkör ezenkívül dagasztással, panírozással, tojástöréssel, a tojás szétválasztásával, terítéssel bővülhet.
8-10 éves korban már élesebb késsel történhet a szeletelés, illetve matematikai műveletek gyakorlására is lehetőség van: mérések, átváltások (grammok, dekagrammok, milliliter, deciliter), hozzávalók duplázása, mennyiségek felezése.
10-12 éves korra nagyobb a gyerekek felelősségérzete, és ügyesebbek is, így felügyelet mellett az éles eszközök (konzervnyitó, kések) bátrabb használata is megengedhető, bevezethető a hámozás, a vágás, a forróbb ételekhez való közeledés, a sütés, az ételek átfordítása.
Örömteli, vidám sütés-főzést!
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Könyvünkben a gyermek fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig
