De hogyan? Sokszor úgy tűnhet, nagyon nehéz eligazodni az ellentétes információk tengerében. Az igazság azonban az, hogy a mi igényeink, vásárlási szokásaink és életmódunk azok, amelyek mozgatják a gazdaságot, és amelyet a politikai és gazdasági hatalmak igyekeznek kiszolgálni. Nem is gondolnánk, hogy szokásaink tudatos változtatásával mennyit tehetünk a környezetünk megóvásáért!
2018-ban a katowicei ENSZ klímacsúcson David Attenborough az “emberek székéből” figyelmeztette a világ vezetőit, hogy a klímaváltozás hatása már az emberek mindennapjaiban érezhető. Korábban Párizsban a magyar köztársasági elnök is felhívta a döntéshozók figyelmét a felelősségre, amellyel unokáik jövője iránt tartoznak. Rajtuk kívül már számos tudós, politikus, művész, vallási vezető is felszólalt a klímaváltozás megállítását sürgetve. Könnyű magunkkal elhitetni, hogy ha ennyi híresség felhívása nem volt elegendő a változások kicsikarására, mi magunk mit sem tehetünk a Föld sorsáért a világ nagyhatalmaival és az óriási befolyással rendelkező ipari cégekkel szemben
Égetni égő!
A globális felmelegedés okozói az emberi tevékenység során a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok. Ezek 80%-a szén-dioxid, aminek döntő része a fosszilis tüzelőanyagok: kőolaj, földgáz égetésekor képződik, de szén-dioxid kerül a levegőbe a közlekedés során is. Azt gondolnánk, azon túl, hogy nem égetjük el a szemetünket nem sokat tehetünk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért. A háztartások felszerelése alternatív energiából származó fűtéssel, vagy egy elektromos autó vétele pedig már túlmutat az egyszerű beruházásokon.
A közlekedés kérdése viszont szinte minden családot érint. Ha már nem tudunk szabadulni a rendszeres személyautó-használattól, érdemes megpróbálni ésszerűsíteni azt. Szomszédok, egy intézménybe járó gyerekek szülei megszervezhetik, hogy egy kocsival egyszerre több gyereket is elszállítanak az óvodába, iskolába, különórákra, edzésekre felváltva hozzák-viszik őket. A nagyobb távolságon ingázó felnőttek számára pedig a telekocsi jelenthet környezetkímélő megoldást. A szén-dioxid kibocsátás jelentős része a repülőgép-forgalomból származik. A szezonon kívüli gyümölcsök, távoli országok termékei repülőgépeken és kamionokon érkeznek hazánkba. Ha vásárlás során szem előtt tartjuk, hogy egy termék milyen távolságról érkezik az üzletbe, közvetlenül is tehetünk a klímaváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséért.
Ne szelektíven gyűjtsd; ne termelj szemetet!
Az üvegházhatás szempontjából a másik fontos gáz a metán. A légköri metán mennyiségének 60%-át az emberi tevékenység állítja elő. Leginkább hulladéklerakókból kerül a metán a levegőbe, de a szennyvízkezelés, a rizstermesztés, az állattenyésztés is jelentős metántermelők. Gyakran láthatunk szomorú képeket a tengerek élővilágáról, amelyeken az állatok a tengerbe vetett műanyag hulladéktól szenvednek. Azonban a lebomló műanyagok sem jelentenek környezetkímélő megoldást, mert ezekből metángáz kerül a légkörbe. Az olcsó műanyagokból készül a zöldségeket védő hálós csomagolóanyag, műanyag palack és gyerekjáték is.
Környezetkímélő alternatívát jelent, ha legalább a napi pelusmennyiség egy része helyett mosható pelenkát használunk.
Sokat tehetünk a műanyag szemét csökkentéséért, ha már a vásárlás során igyekszünk olyan termékeket választani, amelyek nem tartalmaznak felesleges műanyag csomagolást. A tömeggyártott műanyag játékok helyett pedig válasszunk kevesebb, de jobb minőségű természetes anyagból készülő terméket.
A kisgyerekes családokban a leggyakoribb szemétforrás az eldobható pelenka. Egy kisbaba a szobatisztaság eléréséig akár 4-6000 pelenkát is elhasználhat. Ez évente körülbelül egy tonna szemetet jelent, aminek a lebomlása akár több száz évig is eltarthat. Jelenleg a biológiailag le nem bomló szemét 30%-át teszi ki eldobható pelenka. Környezetkímélő alternatívát jelent, ha legalább a napi pelusmennyiség egy része helyett mosható pelenkát használunk.
Azt gondolhatnánk, hogy a mosipelusok tisztítása több vizet és energiát igényel, pedig az eldobható pelenkák a nagy vízmegkötő vegyületeik miatt több vizet vonnak el a környezetből, amit lebomlásukig magukban is tartanak. A többször használható termékek hátránya, hogy egyszerre nagyobb kiadást jelent egy kezdőkészlet beszerzése, de a későbbiekben még a drágább minőségi mosható pelenkákkal, és mosásienergia-költségekkel számolva is körülbelül fele összegből finanszírozható a pelenkás korszak.
Számít, hogy mit eszel!
Földünkön összesen három terület maradt, ahol még léteznek a bolygó élő tüdejeként működő esőerdők. Égetéses irtásuk során jelentős mennyiségű széndioxid jut a levegőbe és hatalmas erdőterületek pusztulnak el így nap mint nap. Brazíliában a letarolt területeket általában először marhalegelőnek használják, majd szójával vetik be. Egy szarvasmarha napi 100 liter metánt böfög ki emésztési folyamata során. A húsevés és tejtermékfogyasztás tehát közvetve felelőssé tehető a globális felmelegedésért, és a nagyüzemi állattartás ennek egyik legfőbb okozója.
A legegyszerűbb, amit mindenki megtehet a klímaváltozás érdekében, hogy változtat az étrendjén. Ha az elfogyasztott marhahús mennyiség felét vagy negyedét baromfi- vagy halfogyasztásra cserélnénk, azzal már nagymértékben csökkenne a metánkibocsátás. Indonéziában a felégetett esőerdők helyén pálmaolaj-ültetvényeket hoznak létre, amit olcsósága miatt számtalan élelmiszer előállításához használnak, de a kozmetikai és vegyiparban is előszeretettel használják. Ahová ezek a növények kerülnek, ott az olajpálma gyökeréből a földbe kerülő gátlóanyag miatt sokáig más növény nem lesz képes megélni. Ezért fontos, hogy lehetőleg minimalizáljuk azoknak a termékeknek a vásárlását, amik pálma- vagy kókuszolajat tartalmaznak.
2015-ben 21 fiatal, nyolc és 19 év közötti környezetvédelmi aktivista perelte be az Egyesült Államok vezetését, mivel szerintük a kormány a fosszilis tüzelőanyagok égetésével olyan károkat okoz a Föld klímájában, amelynek következményei a következő generációk jövőjét veszélyeztetik. A mi gyermekeink vajon mikor vonnak kérdőre minket, hogy elmulasztottuk megmenteni a jövőjüket? Jusson eszünkbe:
“A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”
Miénk a felelősség, hogy miként adjuk vissza nekik.
A cikk a HelloBaby! Magazin február-márciusi számában jelent meg. Ha szeretnétek hasonló érdekes témákat olvasni a gyermeknevelésről, itt tudtok előfizetni az újságunkra.
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez