Jó érzés, ha érik, okosodik a gyermek, és egyre több mindenre képes. De lehetséges, hogy aggódva figyel a szülő: mikor áll már fel, s mikor kezd el beszélni? Mire érdemes odafigyelnünk, milyen korai jelei lehetnek egy későbbi tanulási zavarnak? Nem kell megrémülni, de fontos, hogy időben kérjünk segítséget, ha fejlesztésre van szükség. A készségek, képességek kialakulása hosszú folyamat, a korai segítség rengeteget számít.
Zimmerer Anita gyógypedagógus írása
Csecsemőkorban
Már a születés körül is hatással lehetnek bizonyos tényezők a későbbi fejlődésre. Kockázatot jelent az oxigénhiányos állapot, vagy a koraszülötteknél előforduló kis születési súly.
A zavar soha nem egy ok miatt keletkezik, hanem több tényező hatására. Az idegrendszer sérülése és lassú érése mellett a genetikai eltérések, az örökletesség, vagy egyes kisgyermekkori betegségek is közrejátszhatnak benne. Akár egy elhanyagolt középfülgyulladás okozta halláscsökkenés. Az írás, olvasás, számolás elsajátítása nehezebb, ha az úgynevezett részképességek nem megfelelően működnek: a mozgás, látás, hallás zavara növelheti a későbbi tanulási problémák kockázatát. A kisbabák a mozgás segítségével fedezik fel környezetüket és tanulják meg uralni a testüket. A tanulási zavar általában visszavezethető a mozgásfejlődés problémáira. Már csecsemőkorban szemet szúrhat, ha gyermekünk nagyon lassú, ha későn ül fel, áll, jár, vagy ha valamelyik állomás kimarad a fejlődése során.
Óvodás korban
Gyanús lehet, ha már az oviban feltűnik ügyetlensége,és az, hogy beszéd helyett inkább mutogatással, gesztusokkal, különféle mozgásokkal fejezi ki magát. Három- és hatéves kor között sok jele lehet a megkésett mozgásfejlődésnek. Például nem tudja elkapni a labdát, mozgása összerendezetlen, túl lassú vagy túl kapkodó, lábai összeakadnak, és gyakran elesik. Nagycsoportban már illik a lépcsőn váltott lábbal haladni. Probléma esetén a nagymozgások mellett a finommozgásban és a szem-kéz összehangolt működésében is éretlenséget figyelhetünk meg. Jelezheti ezt, ha a gyermek ceruzafogása görcsös, ha képtelen a megfelelő módon megfogni a ceruzát, ha nyomatéka nagyon erős vagy épp halvány. Figyelmeztethet az is, ha rajzainak színvonala elmarad a kortársak alkotásaihoz képest, vagy ha nem tud vonal mentén nyírni, ruhát begombolni, gyöngyöt fűzni, suta a pici tárgyakkal való játékokban. A tépőzárak világában is elgondolkodtató, ha cipőfűzőjét még az óvodáskor végére sem tanulja meg bekötni.
Térbeli eligazodás, testséma
Tudnia kell megfelelően tájékozódni a testén, és a térben. Bizonytalan mozgás esetén kialakulatlan lehet a testképe. Erre utal, ha nem tudja testrészeit megnevezni, megmutatni.
A gyerekek emberrajzai tükrözik testséma zavaraikat; ahol pontatlan az érzékelés, ott az ábrázolás is bizonytalan. Aszimmetrikus, végtag nélküli figurák vagy nem a megfelelő helyen kapcsolódó testrészek jelennek meg a rajzokon.
A térbeli tájékozódás zavara esetén a gyermek nem tudja használni és megnevezni az irányt jelölő fogalmakat, nem tud egy korábban bejárt útvonalat felidézni.
Ide kapcsolódik a két test-fél használatára jellemző „lateralitás” zavara. Ez nem azt jelenti, hogy valaki jobb-, vagy balkezes, hanem azt, hogy az egyik oldala domináns a másikkal szemben. Következetesen a jobb szeméhez emeli a távcsövet, jobb fülével hallgatózik, jobb kézzel rajzol, és jobb lábbal rúgja a labdát.
Ha a keresztezett a dominancia a végtagok és érzékszervek között, az alapja lehet a későbbi olvasási nehézségeknek. A kisgyerek jobb kézzel rajzol, de a bal szemével kukucskál vagy bal kézzel eszik, de jobb lábbal rúgja a labdát. Fontos a határozott, egyoldali lateralitás, akár jobb, akár baloldalról legyen szó. Semmiképpen ne próbáljuk átszoktatni balkezes gyermekünket a jobb kéz használatára, mert lehet, hogy neki a baloldala a domináns! A már kialakult dominancia megzavarása nagyon sok problémát okozhat a későbbiekben.
Tájékozódás
Nehéz számára az időben való tájékozódás, az események sorrendjének követése, a napszakok, napok, hónapok, évszakok megnevezése, helytelenül használja a fogalmakat. Az érintett gyerekre jellemző, hogy nehezen tanul mondókákat, verseket, azokat csak pontatlanul tudja felidézni. Lehetnek soralkotási nehézségei is, nem tud például egy ismert „kör- háromszög-négyzet” váltakozó sormintát szabályosan követni, esetleg fordítva, azaz jobbról balra kezdi elvégezni a feladatot.
Látás
Nehézkes lehet az alak, a forma, a nagyság, a szín felismerése, megkülönböztetése, a hasonlóságok, különbségek meglátása formák, ábrák között, a rész és egész viszonyának felismerése, a sorrendemlékezet. Problémás lehet a lényeges hangingerek háttérzajból való kihallása, vagy a hangok megkülönböztetésének képessége. (ék-ég, bab-pap).
Hova fordulhatunk?
A tünetek enyhébb és súlyosabb formában is jelen lehetnek. Ha több is ráillik a gyermekre, érdemes tanácsot kérni az óvodai logopédustól, fejlesztő pedagógustól, vagy a helyi pedagógiai szakszolgálat szakembereihez fordulni.
Ha az óvodában felmerült a diszlexia-veszélyeztetettség, és a gyermek diszlexia prevenciós terápiában is részesült, a beiskolázás előtt érdemes majd az iskolaválasztás kérdésében szakemberrel konzultálni. Bizonyos esetekben javasolhatják a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság komplex vizsgálatát, ahol a diagnózis felállítása után, megfelelő iskolát ajánlanak.
Megjelent a HelloBaby! magazin 2018. június-júliusi számában.
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez