Az első cipőcske szinte minden családban kedves emléktárggyá válik. Van úgy, hogy valami titkos doboz mélyén lapul más fontos emlékek mellett, néha az autó visszapillantó tükrén himbálódzik. Addig is azonban, míg majdani becses helyére kerül, fontos feladata van. Kisbabánk az első lépéseit teszi meg benne, ezért aztán igazán nem mindegy, hogy milyen. Dobrova Beatrix védőnő adott tanácsokat a HelloBaby! Magazin december-januári számában azzal kapcsolatban, hogy mire ügyeljetek a cipőboltban.
A láb tartja az egész testet, de ha valamilyen elváltozás, például lúdtalp, laza vagy feszes izomtónus miatt az alátámasztás nem jó, és a lábboltozat nem egészséges, akkor komoly ízületi – boka, térd, csípő– problémákra, vagy akár gerinc-, hát- és fejfájásra lehet számítani a későbbiekben. Az újszülöttek még csak rugdalóznak, kalimpálnak lábacskáikkal, nem alakul ki a lábboltozatuk, mert nincs is szükségük rá. A csecsemő, ahogy fejlődik és lábra áll, lábujjait erőteljesen mozgatja, pipiskedik, lábujjra áll, sarokra billen. Fontos, hogy ezt az aktív mozgást a cipő is engedje meg. Tehát ne legyen szűk az orra, ne szorítsa az apró lábakat!
Érdemes akkor megvenni az első cipőt, amikor már feláll, és első lépéseit kapaszkodva megteszi. Ha nem természetes talajon jár, akkor adjuk rá a cipőt, akár a lakásban is. Erre a célra a szandálokat tartja a védőnő alkalmasnak. Különösen télen kellemetlen az apró lábaknak a fűtött helyiségben, meleg, zárt cipőben lenni. Egy-két éves kor körül, amikor a járás stabillá és a láb terhelése is szinte folyamatossá válik, elkezd kialakulni a talpboltozat és kezd eltűnni a telitalp is. A megfelelő talpboltozat kialakulásában segít a jó cipő.
Ilyen a jó kiscipő Lényeges, hogy a cipő hátsó része jól tartsa a gyermek sarkát függőleges helyzetben, megfelelően erős kérge legyen, hogy ne engedje a sarkat befelé fordulni, mert akkor lúdtalp alakulhat ki. Ez mindenképpen fontos szempont, akkor is, ha a cipő úgynevezett „supinált”, és akkor is ha nem az. A belülről kifelé döntött sarokrész (ék alakú, supinált sarkú), a belül előrevezetett kéreg alkalmas a sarok stabilan tartására. A supinált cipők használatával kapcsolatban, mint annyi minden másban is, nincs egyetértés az ortopéd szakorvosok és a mozgásfejlődéssel/fejlesztéssel foglalkozó szakemberek körében. Ennek oka az, hogy egyes supinált cipők ugyan megadják a sarok tartását és a külső talpél felé döntést, de nem biztosítják a lábtőcsontok szabad mozgását és a bokaízület rugalmas használatát. A cipő középrészeinek a feladata az, hogy ne engedje a talp saját izmait kinyúlni, és jól tartsa a gyermekláb középrészét, ugyanakkor ne is korlátozza a mozgást. Mindezt hátulról, állás vagy járás közben figyelhetjük meg, ezért mindenképpen próbálja fel a kicsi a cipőt. Nagyok lehetnek az egyéni különbségek, lehet, hogy ránézésre, kézbe véve teljesen jó a cipő, de az adott gyereknek nem megfelelő.
A belső emelés felesleges
Az egészségesen fejlődő kicsi lábának nincs szüksége belső emelésre, lúdtalpbetétre. Mi felnőttek szeretjük, ha van a cipőnkben belső emelés, mert korrigálja a már meglévő lúdtalpunkat vagy enyhe talpboltozat-süllyedésünket. A kicsiknek azonban nem passzív emelésre, támasztásra van szükségük, hanem aktív mozgásra. Ezért érdemes engedni, hogy természetes talajon (fű, homok, gyöngykavics) minél többet szaladgáljon mezítláb, és nagyon hasznosak a láberősítő vicces játékok. Lakásban nagyon élvezetes és jótékony a lépegető szőnyegek használata, amik könnyen és gyorsan elkészíthetőek otthon fellelhető, különböző érintésű alapanyagokból is. A gyermekcipő előrésze az ujjak helyzete és mozgása szempontjából is nagyon fontos. A nagyujj belső vonala ötéves korig egyenes. Fontos, hogy a gyermekcipő legalább öt milliméterrrel hosszabb legyen, mint a láb, hogy a gyermek szabadon tudja mozgatni lábujjait. Sajnos a divatcipők egy része nem felel meg ezeknek a szempontoknak, így jön a harántsüllyedés, a kalapácsujj, a bütyök felnőtt korban.
Az alkalmi cipő legyen alkalmi cipő egy kisgyermek számára is, mert nem mindennapos viseletre való. Ugyanez igaz a hótaposókra. Ami a szánkózáshoz, hóemberépítéshez kiváló, nem megfelelő mindennapos utcai viseletnek.
Kisgyermeknek helytelen választás a sarokkéreg nélküli szandál viselése. Össze-vissza billeg benne a sarok. A gyermekcipő készítéséhez szükséges természetes anyagok és műanyagok kombinációja is fontos. Hiszen a gyermekláb is izzad, ezért a cipő anyaga nem akadályozhatja a láb szellőzését. Mindez egyszerre soknak tűnhet, amikor ott állunk a cipőboltban a szebbnél szebb kiscipők előtt. A legfontosabb az, hogy figyeljük meg a gyermek mozgását mezítláb, minden irányból nézve, majd próbáltassunk fel vele többféle modellt, és ismét figyeljük meg, hogy mennyire stabil és egyben mégis rugalmas benne a járása.
Ha szeretnél további hasznos cikkeket olvasni a gyermeknevelésről, ide kattintva tudsz előfizetni a HelloBaby! Magazinra.
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez