Kezdettől testkontaktusban

Egy norvég kórházban így oldják meg egy speciális cső-top segítségével, hogy szülés után szorosan édesanyjához simulva pihenhessen a baba.

Ez az egyszerű, olcsó, könnyen tisztítható csőtop sok megoldhatatlannak tűnő problémának elejét veszi: akkor sem gurul le a baba, ha édesanyja is elbóbiskol. Ráadásul segít melegen tartani a babát a szülőszoba többnyire hűvösebb hőmérsékletén is. Császármetszés esetén, vagy akkor, ha az édesanya nem érzi jól magát, az apa meztelen mellkasán is megtörténhet mindez: ő is ugyanúgy biztosíthatja a szükséges melegséget, simogatást a kis újszülöttnek. Ennek nem csak a kötődés kialakításában van óriási szerepe. A kisbabának fontos immunológiai védelmet kínál, hiszen így elsőként nem a kórházi környezet olykor igencsak veszélyes kórokozóival ismerkedik meg elsőként, hanem azokkal, amelyek szülei testén élnek és “barátságosak”.

Egyébként valamennyi emlős esetében természetes és normális, hogy az újszülött folyamatosan, szoros kapcsolatban marad anyjával. Az ember volt az, amelyik elsőként szakított ezzel, és elkülönítette egymástól az anyát és az újszülöttet arra hivatkozva, hogy az anyának pihennie kell, a babát pedig figyelni kell. A császármetszések számának erőteljes emelkedése miatt ráadásul a műtét utáni órákban kevés anya van olyan állapotban, hogy egyedül gondoskodni tudjon újszülöttjéről. A csőtopos ötlet frappáns megoldást kínál mindezekre a problémákra: biztosítja azt, hogy az újszülött ne hűljön ki és szoros testkontaktusban maradhasson. Ráadásul ebben a pozícióban, amit kenguru pozíciónak nevezünk, a kisbaba magától mellre tud kerülni és szopni is képes, ha éppen azt szeretné, és ehhez különösebb segítségre nincs is szüksége. A legfontosabb a zavartalanság. Ha ez megadatik, kibontakoztathatja veleszületett ösztöneit és képességeit.

(forrás)

Hozzászólások