Anna, a nindzsAnya

Anna már bőven a negyedik iksz felé közeledett, amikor egygyermekes pécsi édesanyaként belevágott álma megvalósításába: olyan online vállalkozást indított, amely lehetőséget nyújt a rugalmas munkavégzésremind a foglalkoztatási formát (távmunka), mind az időbeosztást tekintve. Ő a „Virtuális Asszisztens Nindzsa”, aki a háttérből enyhíti az elfoglalt vállalkozók mindennapi adminisztrációs terheit annak érdekében, hogy megbízói a tényleges bevétel-generáló feladataikra összpontosíthassanak. Mint mondja, anyaként és vállalkozóként az a legfontosabb számára, hogy jól érezze magát, és ezt a jó érzést szívből át tudja adni a környezetének is.

Hogyan jutottál arra, hogy éppen egy online vállalkozást indíts?

Szerencsés vagyok, mert engem tárt karokkal fogadtak vissza a munkahelyemre a kislányom második születésnapja után. Már Zsófi születése előtt távmunkában dolgoztam nagyrészt, de a kislányom érkezése csak megerősítette bennem a vágyat, hogy minél rugalmasabban oszthassam be az időmet, és lehetőség szerint minimálisra csökkentsem a munkába járás által felemésztett időt. Ezt az álláspontomat Zsófi közösségbe kerülése csak megerősítette. Édesanyaként a kislányom és a szélesebb értelemben vett család vált a legfontosabbá számomra, így érthető, hogy Zsófival és a család többi tagjával szerettem volna minél több értékes, minőségi időt együtt tölteni. Egy online vállalkozás éppen ideális választásnak tűnt ahhoz, hogy ezeket a célokat megvalósítsam. Egyszerűen átértékelődött az életem és a fontossági sorrendem.

Tudatosan tervezted a vállalkozás indítását?

Megmondom őszintén, hogy hosszasan mérlegeltem a lehetőségeimet. Egy vállalkozás indítása mindig többféle kockázattal jár, de biztos voltam abban, hogy sikeres leszek azon a területen, amit végül választok. Tudtam, hogy mely területeken vagyok igazán jó, miben vagyok erős, és mi az, amiben kevésbé megbízható a tudásom, vagy híján vagyok a szakmai tapasztalatoknak. Engem alapvetően az vezérelt, hogy a személyiségemmel, a képességeimmel és a szolgáltatásaimmal pozitívan hassak a megbízóim üzleti életére és fejlődésére, és mindemellett hatékonyan járuljak hozzá a családi költségvetéshez. Így tudtam közös nevezőre hozni a szakmai fejlődést és a családi életet. Ebből a szempontból nézve tehát, igen, a vállalkozás indítása tudatos döntés volt.

Hogyan fogadta a családod a döntésedet?

Amikor legyűrtem magamban a lámpalázat, és elsőként a férjem elé álltam az ötlettel, ő egy kicsit meglepődött. Inkább úgy mondom, hogy féltett, mert bizonytalan volt abban, hogy az anyasággal és a háztartással kapcsolatos feladataimat el tudom-e látni majd egy vállalkozás irányítása mellett? Ő pontosan látja, hogy sok édesanya mennyire túl van terhelve, és emiatt aggódott. A családom és a barátaim mind támogattak, bátorítottak. Közgazdászként persze magam is tudtam, hogy körülbelül mit vállalok, mit kockáztatok, de hatalmas erőt adott a környezetem támogatása.

Milyen nehézségekkel találkoztál a vállalkozás beindításakor?

A cég, amelynek keretein belül a tevékenységemet végzem, tulajdonképpen már 2010 szeptembere óta működik, de tavaly áprilisig nem igazán fektettem komoly energiát a felfuttatásába. Így az „igazi”, „mélyvizes” vállalkozói létem kezdetét 2017 áprilisára teszem.

A legnagyobb kihívás az volt számomra, hogy megtaláljam azokat a potenciális ügyfeleket, akik visszatérő fizetőképes keresletet jelentenek. Főállású marketing vezetőként sok mindent tudtam arról, hogy hogyan értékesítsem a szolgáltatásaimat, hogyan szólítsam meg a leendő megbízóimat, milyen eszközöket használjak, de önbizalomra, hitre és gyakorlásra volt szükségem ahhoz, hogy ezt önálló vállalkozóként is meg tudjam tenni. Más egy viszonylag biztos hátteret jelentő munkahelyen dolgozni, ahol egy csapat esetleg korrigálja a hibáidat, és a vállalat biztosítja a megélhetésedhez szükséges hátteret, és megint más úgy dolgozni, hogy elsősorban a saját képességeidre és tudásodra számíthatsz csak.

Hogyan küzdötted le – ahogy te mondtad – a lámpalázat?

Egy volt kolléganőm körülbelül két évtizede azt mondta nekem, hogy ő az anyaságból merít erőt a mindennapi feladataihoz. Akkoriban egy nagyon stresszes munkahelyen dolgoztam, és komolyan gondolkodtam a váltáson. Első hallásra, fiatal „csikóként” ezt nem akartam neki elhinni, és hosszú évekig eszembe sem jutottak a szavai. Aztán, amikor először számolgattam megtérülést, költségeket, idő ráfordítást, és kezdtem kétségbe esni, hogy vajon valóban képes leszek-e sikerre vinni mindent, amit szeretnék a család és az otthon jogos érdekeinek sérülése nélkül, eszembe jutottak Ibolya szavai.

Vallom, hogy az anyaság hihetetlen erőt ad. Lehetőséget nyújt arra, hogy a személyiség valódi fejlődésen menjen keresztül, hiszen a gyermeked fogantatásától kezdve megfordul veled a világ. Tény, hogy hatalmas a felelősség, a fáradtság és a kimerültség, és sokszor óriási az összevisszaság, de az édesanya lassan megtanulja, hogy mennyi mindenre képes, milyen csodálatos tartalékai vannak, és hogy valóban erős, értékes ember.

Akkor a magabiztosság és az önbizalom terén példakép vagy?

Dehogy! Ennél azért jobban ismerem magam, és van még hova fejlődnöm. Megmondom őszintén, hogy sokszor még mindig lámpalázas vagyok, hiszen minden egyes projektemet különálló kis univerzumként gondozom, és minden ügyféllel van személyes kapcsolatom. Fontos, hogy elégedettek legyenek, és jó érzéssel gondoljanak arra, hogy az ügyeik – legyenek bár apró, bosszantó adminisztrációs feladatok vagy nagy horderejű marketing projektek – a legjobb kezekben vannak.

Térjünk vissza egy kicsit a „Virtuális Asszisztens Nindzsa” nevű szolgáltatásodhoz! Hol tartasz most?

Jelenleg több ügyféllel dolgozom együtt, mindegyikkel napi e-mail, telefon vagy Messenger kapcsolat köt össze. A rendelkezésre álló munkaidőt úgy próbálom ütemezni, hogy lehetőség szerint mindig maradjon néhány perc lazítani – például meghallgatni egy jó számot a rádióban – vagy berakni egy adag mosnivalót. A napjaim rendkívül pörgősek, most már azt mondhatom, hogy teljes munkaidőben. Vannak olyan feladatok, amelyeket este, ha Zsófi már alszik, be tudok fejezni vagy éppen anyósom segítségével délután. Úgy érzem ezért, hogy a vállalkozásom sikere a családom sikere is egyben. Sokkal mélyebbé vált közöttünk a bizalom, megtanultuk, hogy egymástól bátran kérhetünk segítséget. Örülök, hogy ezzel a vállalkozással egyelőre mindenki csak nyerni látszik.

Banálisan hangzik, de mik a terveid a jövőre nézve?

Őszintén szólva nincsenek világmegváltó terveim. Pozitív hatással szeretnék lenni arra a mikrokörnyezetre, amely körülvesz engem, legyen szó a kislányom ovis alapítványának támogatásáról, egy komoly marketing projektről vagy éppen egy baráti vacsoráról.

Hozzászólások