Most az apukák döntöttek…

Nemzetközi kutatások is bizonyítják, hogy mi magyarok erősen család- és gyermekközpontú társadalom vagyunk: a gyermek születése ősidők óta a család legnagyobb öröme, melynél talán csak a fokozódó féltés nagyobb. Mindegy, hogy fiú vagy lány, csak egészséges legyen, és ez egy életen át így is maradjon – vallja a szülők többsége.

Szülőként érthető és egyértelmű, hogy a lehető legtöbb nehézségtől és persze betegségtől szeretnénk megóvni gyermekeinket. Utóbbi esetében az orvostudomány fejlődésének köszönhetően már a születést követő pillanatokban gondoskodhatunk a „megfelelő gyógymódról” arra az esetre, ha évekkel, évtizedekkel később komolyabb betegség ütné fel a fejét a gyermeknél.

A 21. század vívmányai közül talán az egyik legjobb célt szolgálhatja az újszülöttek köldökzsinórvéréből nyert őssejtek tárolása, ami évtizedekre is szólhat. Az orvostudomány gyors fejlődésének köszönhetően sokat jelenthet az előrelátó gondoskodás. Magyarországon a szülők 8- 10 százaléka dönt a köldökzsinórvér levétele mellett, mikor a baba megszületik.

 

Sebestyén Balázs 2009- ben lett apuka: Számomra mindig is fontos volt az egészség és az élet tudatos megélése. Azt gondolom, hogy az egészséges életmód nem ott kezdődik, ahol sokan gondolják. Ez nem csak arról szól, hogy egészségesen eszünk vagy iszunk, én ennél jóval előrébb látom a dolgot. Az egészséges életmód alapja a pozitív és a negatív gondolatok szűrése, és csak ezután indulhat a testkultúrával való törődés. Éppen ezért, mikor feleségem, Viki közölte velem az örömhírt, hogy a gyermekünket hordja a szíve alatt, én már akkor megfogadtam, hogy kisfiamért minden tőlem telhetőt megteszek, hogy őt, őket maximális biztonságban tudjam.

Nyitott és érdeklődő vagyok az új dolgokra, így voltam ezzel az apasággal, apává válás kérdésével is. Ekkor találkoztam először az őssejt tárolás lehetőségével. Bevallom, nem igen tudtam az őssejtekről sokat, viszont egy kedves, témában jártas ismerősömtől rengeteg segítséget kaptam a döntést illetően. Beszélt az akkor folyó kutatásokról, hogy milyen felhasználási lehetőségek vannak, nemcsak a gyermek, de akár a családtagok számára is. Feleségemmel, Vikivel tökéletes köztünk a harmónia, így mindketten egyetértettünk abban, hogy kisfiunk Benett születésekor levetetjük a köldökzsinórvérét. Ha most belegondolok, hogy 5 évvel később, ma már több 70 betegségről derült ki, hogy őssejttel kezelhető és gyógyítható, biztonsággal azt mondhatom, hogy a legjobb döntést hoztam. Hiszek abban, hogy az orvostudomány rohamosan fejlődik, és pár éven belül még ennél is elterjedtebb lesz az őssejt kezelés! Befektetésnek gondoltam akkor is és most is a jövőbe, a gyermekem, családom egészségébe.

 

De mégis mik azok az általános szempontok, amik alapján az apukák döntenek?

1./ A tárolás költsége, mint szempont

A köldökzsinórvér és a köldökzsinór- szövet minta levételére csupán egyetlen alkalommal, közvetlenül a gyermek megszületése után van lehetőség, ezért fontos, hogy a szülők előre jelezzék a szülészorvosnak, ha erre igényt tartanak. Az eljárás maga teljesen fájdalommentes és veszélytelen, mégis, egyrészt, mert az őssejt tárolás lehetőségével sokan még mindig nincsenek tisztában, másrészt a felmerülő költség miatt – 20- 25 évre kb. 600.000 forint – sokan még egyelőre csak gondolkodnak a kérdésen, bár a részletfizetési lehetőség talán sok esetben megkönnyítheti a döntést. Illetve ne felejtsük el, hogy a tárolás díja 20 vagy 25 évre szól, ha így vizsgáljuk, akkor a havi díj gyakorlatilag csak pár ezer forint.

 

2./ „Megéri-e köldökzsinór vért levenni? Mi az őssejt kérdésben az orvostudomány jelenlegi állása?”

A tudomány mai állása alapján ezeket a sejteket már több mint 70 betegség kezelésében használják. Ezek leginkább vérképzőrendszeri betegségek, mint például a leukémiák, viszont olyan dinamikusan fejlődik a kutatása ezen területnek, hogy 20 év (ennyi az alap tárolási idő) alatt számtalan gyógyító eljárásban alkalmazhatják majd (pl. akár elhalt idegsejtek, szívizomsejtek helyettesítésére is). Jó tudni, hogy jelenleg több mint 260 regisztrált klinikai vizsgálat zajlik köldökzsinórvér- őssejtekkel világszerte, valamint több mint 4000 klinikai vizsgálatot folytatnak több más őssejt- típus és – forrás alkalmazására vonatkozóan.

 

Storcz Botond, olimpiai és világbajnok kajakozó is határozott álláspontot képviselt kislányaik születésekor az őssejtlevételt illetően: „Legnagyobb kislányom születésekor még nem volt lehetőség az őssejtek levételére és tárolására (2001), de második kislányunk születésekor már megvolt ennek a lehetősége (2007), így mi már akkor természetesnek gondoltuk a feleségemmel, hogy élni kell az effajta előgondoskodással. Harmadik kislányunk születésekor fel sem merült annak a gondolata, hogy nem őriznénk meg az őssejteket, sőt a köldökzsinór-szövet levétel lehetőségét is igénybe vettük.

Viszonylag egyszerű volt a döntés meghozatala, mivel maga az őssejt levétele semminemű kockázattal/fájdalommal nem jár sem a babára, sem pedig az édesanyára nézve, viszont sokat hallottunk arról, hogy milyen betegségeket lehet gyógyítani őssejtekkel, így ellenérvet nem tudtam felhozni a levétellel szemben. Ezzel együtt természetesen –mint minden szülő- remélem, hogy soha nem kerül felhasználásra a levett minta. Véleményem szerint, akinek módja van az őssejtek megőrzésére, annak mindenképp meg kell tennie.

 

A Cryo- Save Sejtbank orvos szakértői szerint egyre több édesapa gondolja úgy, hogy az őssejt kutatási eredmények nagyon is ígéretesek, hosszabb távon pedig olyan lehetőségeket rejtenek, melyek jó része ma még előre nem látható. Mindez jelentős biztonságérzetet ad. „Szülész-nőgyógyászként betegeim sokszor felteszik a kérdést, hogy érdemes-e a köldökzsinór őssejtek megőrzése. Nekik mindig az autózás világából vett példát szoktam emlegetni. Ha már egyértelmű a baleset bekövetkezte, nem állíthatjuk meg az időt, hogy ’várjunk, gyorsan beépíttetek még egy légzsákot az ütközés előtt, mert a gépkocsi vásárlásakor ezt elmulasztottam’.

A baleset e nélkül fog bekövetkezni, s a következmények súlyosak lehetnek. Igaz, hogy az autó megvásárlásakor nem egy esetleges balesetre gondolunk, mint ahogy gyermekünk születésekor sem a rá leselkedő betegségekre összpontosítunk. Azt szoktam javasolni, ha van lehetőségünk a „plusz” légzsákra, akkor gyermekünk későbbi életére gondolva érdemes áldozni az őssejtek elraktározására is. Ha nem így cselekszünk és később véletlenül szükség lenne rá, soha nem bocsátjuk meg magunknak, hogy elmulasztottuk ezt a visszahozhatatlan lehetőséget. Mi nem szerettünk volna így járni, így a szerintünk legbiztosabb céget választva mindkét gyermekünk megszületésekor levetettük a köldökzsinórvért”- magyarázza dr. Nyirádi Tamás szülész- nőgyógyász, adjunktus is.

 

3./ Mi is valójában és mit tud az őssejt?

Az őssejtek olyan különleges sejtek, amelyek egész életükben képesek nemcsak önmaguk folyamatos megújítására, hanem arra is, hogy különböző típusú sejtekké alakuljanak, illetve hogy szöveteket építsenek újjá – tudtuk meg a Cryo- Save Sejtbank szakértőitől. A szervezet építőköveinek is nevezett őssejtek szinte minden szövetben jelen vannak, de alapvetően két típusúak lehetnek: vérképző (hematopoetikus) őssejtek és mesenchymális őssejtek. A vérképző őssejtek vérsejtekké fejlődhetnek, és ezeket a leukémia és más vérképzőszervi megbetegedések kezelésére használják. A mesenchymális őssejtek nagy számban találhatóak a köldökzsinór-szövetben és kisebb számban a köldökzsinórvérben. Ezek például csont-, ideg-, izom-, porc- és zsírszövetekké fejlődhetnek, és jelenleg klinikai vizsgálatok folynak azzal kapcsolatban, hogyan használhatók agyi bénulás, szív-és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és más megbetegedések kezelésére.

 

4./ Miért pont születéskor?

„Az őssejtekhez nincs szükség köldökzsinórra és köldökzsinórvérre. A csontvelőből bármikor kinyerhetők az őssejtek” – vélekednek néhányan. Sajnos ez nem ilyen egyszerű. Őssejtet valóban nem csupán az újszülött köldökzsinórvéréből lehet nyerni, felnőtt korban is van lehetőség mintavételre (a csontvelő is tartalmaz őssejteket), DE azok ugyanúgy öregednek, és környezeti ártalmak érik őket, mint a testünket, és e közben romlik az életképességük. Mindemellett nagyon lényeges, hogy CSAK az egészséges csontvelői őssejtekkel történhet meg az eredményes kezelés. Sajnos a legnagyobb problémát sokszor éppen az jelenti, hogy amikor a leginkább lenne szükség a csontvelői őssejtekre (pl. vérképzőszervi betegségek esetén), akkor éppen a páciens őssejt- forrása, a csontvelője beteg. Ezért a beteg saját csontvelőjéből származó őssejtekkel nem lehet hatékonyan kezelni a betegséget, így egészséges őssejt- donort kell keresni. Az allogén transzplantációk esetén azonban az egészséges és immunológiailag összeférhető (kompatibilis) csontvelő őssejt- donor megtalálása az immunológiai különbözőségek miatt rendkívül nehéz, sokszor hónapokig tartó folyamat.

Ezzel szemben a köldökzsinórvérből és a köldökzsinórból nyert őssejtek fiatalok, képességük teljében lévők. A köldökzsinór ezen felül több fajta őssejtet tartalmaz, mint a csontvelő. Továbbá ezek a fiatal sejtek jobban tolerálják az immunológiai különbségeket a beteg személy és az őssejtet adó donor között, mint az idősebb őssejtek, ezért nagyobb annak a valószínűsége, hogy a tárolt őssejteket családtag kezelése esetén is alkalmazni lehet. Valamint a köldökzsinór eredetű mesenchymális őssejtek más szervezetbe történő beültetés esetén sem váltanak ki jelentős kilökődéssel járó immunválaszt.

 

5./ Más is használhatja? Az őssejtmegőrzés alapvetően kinek a biztonsága szempontjából fontos?

Az őssejtmegőrzés elsősorban a születendő gyermek szempontjából fontos, de akár a családtagok gyógyulását is jelentheti.  Az újszülött sejtjei nagy eséllyel a vérrokonok gyógyítására is alkalmasak a genetikai hasonlóság valószínűsége miatt. Az autológ (saját) vagy allogén (más személy) őssejt transzplantáció a kezelés során az adott betegségtől és a klinikai eljárástól függ.


(Fotó: utopianist.com)
Hozzászólások