Allergiás a babám?

A WHO szerint tíz év múlva a világ népességének fele allergiás lesz. Ma nagyjából minden harmadik-ötödik ember allergiás. Vagyis jó eséllyel a te családodban is küzd valaki ezzel a krónikus betegséggel. Sajnos a kicsiknél is számolnunk kell vele. A gyakorló gyermek-tüdőgyógyász, Dr. Marsi-Molnár Barbara minden nap találkozik ezzel a kérdéssel. Vele beszélgettünk megelőzésről, vizsgálatokról, kezelési lehetőségekről.

Szerző: Sződy Judit

Mit tudunk az allergia okairól?

– Az allergia mindig idegen fehérjékkel kapcsolatos. Valójában egy fehérje természetű komponensre adott hibás immunválasz. Ez a fehérje származhat növényből, lehet állati eredetű, lehet gomba, vagy kémiai anyag, pl. gyógyszer, adalékanyag, vegyszer. Az allergiára való hajlamot örökölhetjük, és vannak olyan környezeti hatások, amelyek csökkentik a megjelenés valószínűségét. Ilyen például a hüvelyi szülés, a fél éves korig tartó kizárólagos szoptatás, és a hat hónapos kor fölött is folytatott anyatejes táplálás.
Növeli az allergia megjelenésének az esélyét, ha a baba a korai időszakban széles spektrumú antibiotikumot kap. Megdőlt viszont az az elmélet, mely szerint az anya várandóssága alatti diétájával csökkentheti a gyereke allergiahajlamát. Az sem igaz, hogy minél előbb illetve minél később kell, hogy a baba a potencionális allergénekkel találkozzon. Valójában fél éves kor után már lehet bármit adni, amit esetleg az allergia miatt késleltettünk volna.

 

Atópiás menetelés

Megfigyelhető, hogy a legtöbb gyereknél bizonyos adott sorrendben jelennek meg az allergia tünetei. Ennek mi lehet az oka?

– Ezt hívják az orvosok egymás közt atópiás menetelésnek. Először általában bőrtünetek jelennek meg, piros, viszkető, hámló foltok, ekcéma, csalánkiütés. Utána az emésztőrendszer jelzi, hogy valami nem stimmel: véres széklet, hasmenés, székrekedés, hasfájás. Ezt követően a légúti tünetek következnek: fertőzésekhez társulva nehézlégzés, asztma alakulhat ki. Majd később allergiás rhinitis, vagyis szénanátha: vizes orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, szemviszketés, könnyezés. És a sok orrdörzsöléstől még egy harántirányú barázda is megjelenhet a nózin. Természetesen van, aki egyik-másik lépcsőt kihagyja, előfordulhat fordított sorrendű megjelenés is. A lényegen ez mit sem változtat: könnyen lehet, hogy kisebb-nagyobb szünetekkel, de egész életünkben jelen lesz az allergia.

 

Mire allergiás?

Természetesen minél előbb jó megtudni, hogy mire allergiás a gyerkőc, hiszen csak ennek ismeretében tudjuk elérni, hogy csökkenjenek a tünetei. Nézzük, hogy folyik a nyomozás!
– Meglepő módon a legbiztosabb információkat az orvossal való alapos, tényfeltáró beszélgetés adja. Az orvos alaposan kikérdezi a szülőt arról, hogy mióta állnak fenn a tünetek, mennyi ideig vannak jelen. Feltérképezi, hogy a rokonok, családtagok között ki allergiás még valamire, illetve azt is megtudakolja, milyen körülmények között tölti a legtöbb időt a gyerek: van-e otthon kutya, macska, dohányzik-e valaki a lakásban, és így tovább.

Ha táplálékallergiára gyanakszik, akkor eliminációs diétát ír elő, vagyis az étrendből el kell hagyni bizonyos elemeket, pl. a tehéntejet, és megfigyelni, hogy a következő hat hétben csökkennek-e a tünetek. Ha a baba anyatejen él, akkor az anyának kell diétáznia, ha tápszeres a baba, akkor tápszert kell váltani: speciális extenzíven hidrolizált (a fehérjéket kisebb alkotóelemekre bontott állapotban tartalmazó) tápszert fog előírni az orvos. Ha a diéta hatására elmaradnak a tünetek, akkor meg is van az allergén. Ha továbbra sem javul a helyzet, akkor egy következő allergént is kizárnak, mondjuk a tojást, az olajos magvakat, a halat. Ha meglett a bűnös, akkor következik az úgynevezett visszaterhelés: a gyerkőc lassan újra kap az allergénből, és figyelik, hogy újra kialakulnak-e a tünetek. Ha igen, ez bizonyítja az allergiát.

 

Vizsgálatok a diagnózisért?

A legismertebb diagnosztikai eszköz a Prick teszt. A beteg alkarjára egy-egy csepp lehetséges allergént csöppentenek, majd steril tűvel karcolásokat ejtenek. A bőr bepirosodik, ha valamelyik anyagra allergiás a páciens. Sokan azt hiszik, ez a teszt a korai időszakban valamilyen immunológiai okból nem alkalmazható. Valójában azért nem használják három éves kor alatt, mert a kisebb gyerektől nem lehet elvárni az együttműködést: hogy mozdulatlanul tűrje a karcolásokat, hogy ne törölje le, ne vakarja a karját. A Prick teszt – bár széleskörűen alkalmazzák, sajnos nem túl pontos diagnosztikai eszköz. Sokszor ad „álpozitív” eredményt, vagyis olyan anyagokat is allergénként jelöl meg, amelyekre a mindennapi életben nem mutat a gyerek allergiás tüneteket.

Hasonló elven működik, de egyetlen vérvétellel jár a specifikus IgE vizsgálat. A levett vérből kimutatható, hogy milyen típusú fehérjékre reagál nagy eséllyel allergiás reakciókkal a szervezet. Több száz allergén vizsgálható, ami mindenkinél teljesen felesleges lenne. Az orvosok javasolni szokták, hogy milyen „panelt”, vagyis melyik sorozatot vizsgálja a labort: inhalatív (légzőrendszerre ható) vagy nutritív (emésztőrendszerre ható) allergéneket. Ahogy a Prick-tesztnél, itt is nagyon sok az ál-pozitív eredmény, ezért az eredmény csak a klinikai tünetek ismeretében értékelhető.

A legérzékenyebb teszt a molekuláris allergéndiagnosztika. Itt is egyetlen vérvételről van szó, de a laborban már komponensre lebontott allergénekkel reagáltatják a vérmintát. Ez a vizsgálat megjósolja, hogy az adott anyagra milyen súlyosságú allergiás reakció várható, hogy az allergia kinőhető-e, vagy nem, hogy mi a fő allergén, és mi az, amit keresztallergia miatt reagál le rosszul a szervezetünk, és hogy pontosan melyik allergén váltja ki a reakciót (nem mindegy, hogy a dinnye, padlizsán, vagy fekete üröm , parlagfű stb.) Ez a vizsgálat segít abban, hogy az elindított specifikus immunterápiával jelentősen csökkenjenek a tünetek, hiszen már tudjuk, hogy pontosan melyik molekulával szemben kialakult érzékenységet kell visszaszorítani. Ezt a vizsgálatot allergológus javasolhatja.

 

Tünetmentesen

Szinte minden allergiás beteg tüneteit lehet jelentősen enyhíteni. Erre milyen módszerek vannak?

– Táplálékallergiásoknál természetesen a diéta a megoldás. Légúti allergéneknél, illetve bőrtünetek esetén – ha lehet, az allergént kell eltávolítani a környezetéből. Van, amikor ez elég, és megoldható: a beteg nem tart cicát, nem jár lovagolni … Más esetekben viszont lehetetlen: a parlagfűpollen, a házipor szinte mindenhol ott van, hiába takarítunk. Enyhítheti a tüneteket még a gyakori hajmosás, ruhacsere pollenallergiásoknál, illetve az orröblítés orrmosó eszköz használatával. Ha szükséges, indulhat a gyógyszeres kezelés: három éves kor után szemcsepp. orrspray illetve inhalációs gyógyszerek formájában. Három éves kor előtt szájon át adható antihisztaminok jönnek szóba.
A mai orvosi gyakorlatban az immunterápiát tartják a leghatékonyabbnak. Első lépésként meg kell találni molekuláris szinten, hogy pontosan mire érzékeny a beteg, majd nyelv alá fújt spray, vagy tabletta formájában adagolják kis mennyiségben az allergént. Így a szervezet fokozatosan hozzászokik az allergénhez, így évről évre egyre jobb életminőség várható. Az immunterápiát 5-6 éves korban lehet leghamarabb elkezdeni.

Kihez forduljunk?

Első lépésben mindig a házi gyermekorvost kell megkeresni. Ő fog beutalót adni az allergia természetétől függően allergológushoz, pulmonológushoz, gasztroenterológushoz.

Megjelent a HelloBaby! magazin 2017. június-júliusi számában. Legyél te is előfizetőnk!

 

 

 

 

Hozzászólások