Eldugult orrocskák, nyűgős kisbabák

Folyik az orra, nem kap levegőt, aztán már étvágya sincs, esetleg lázas, fáj a torka, sírdogál, nyűglődik egész nap. A felső légúti tünetek szinte minden gyereket és felnőttet meglátogatnak egy évben többször is. Tudjuk, hogy nem súlyos, de nagyon utáljuk.

Bár a köznyelvben azt mondjuk rá: megfázott, a valóságban ennek a meglehetősen gyakori betegségnek nem sok köze van a hideghez. Legfeljebb annyi, hogy a több száz lehetséges vírus közül, amely felső légúti tünetekkel járó fertőzést okoz, némelyik inkább a hideg, mások inkább a meleg évszakban terjednek. A tüneteket ugyanis többnyire vírusok okozzák: az esetek körülbelül felében rhinovírusok (százféle altípussal), enterovírusok, adenovírusok, influenza vírusok és parainfluenza-vírusok, RSV vírus és így tovább.

Mennyi ideig tart?
Jellemzően három-négy napig tart a kezdeti szakasz, amikor a tünetek fokozatosan rosszabbodnak, egy-két napig tart a legkellemetlenebb szakasz, majd további 3-4 napot vesz igénybe a fokozatos javulás. Vagyis összességében hét-tíz napig tart, akár kezeljük, akár nem. Akárhonnan nézzük, ártalmatlan, jelentéktelen betegségről van szó, ám a tünetek kellemetlenek, s mivel nagyon könnyen tovaterjed cseppfertőzés útján, meglehetősen komoly gondokat okoz munkahelyi, iskolai mulasztások miatt. A náthás, köhögő gyereket nem kellene közösségbe vinni, mert ott biztosan végigfertőzi az egész társaságot. Így aztán a beteg gyerek akkor is munkahelyi hiányzást jelent a szülőnek, ha ő maga nem beteg.

Lehetőleg ne használj gyógyszereket!
Nehéz ellenállni a kísértésnek! Olyan világban élünk, amikor egyszerűen szokás bevenni valamit, ha bajod van. Hát még, ha a gyereknek van baja! Talán hagyjuk szenvedni? Ám a vírusos felső légúti megbetegedések ellen árusított, nem vényköteles szerek többsége a kutatások szerint hatástalan, illetve hatékonyságukra nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték. Állítólagos hatékonyságuk sokkal inkább azzal függ össze, hogy a megfázás magától is meggyógyul. Közben azonban a gyógyszertárak és drogériák polcai roskadoznak a köhögés elleni szerektől, a meghűlést kúráló szirupoktól, tablettáktól és instant poroktól, az állítólagos immunerősítőktől. Olyan hatalmas a vásárlói igény ezekre a szerekre, hogy a gyártók mindent el is követnek, hogy újabbakkal és újabbakkal rukkoljanak elő. A gyerekeknek adott megfázás elleni szerekkel kapcsolatban azonban még egy súlyos szempont felmerül azon túlmenően, hogy magának a megfázásnak a gyógyítására alkalmatlanok: kiderült, hogy a hat éven aluliaknál a sürgősségi betegellátó osztályra kerülésnek egyik jelentős oka ezeknek a gyógyszereknek a túladagolása, helytelen adagolásából fakadó súlyos állapot. Egy kutatás kimutatta, hogy csupán az ilyen szereket használó szülők harminc százaléka alkalmazza helyesen az adagolási előírásokat! A Pediatrics című szakfolyóiratben 2015-ben megjelent elemzés szerint az Egyesült Államokban túlgyógyszerezés miatt sürgősségi ellátásra szoruló gyermekek 32,9 százaléka paracetamol (láz- és fájdalomcsillapító), 27,5 százaléka megfázás elleni szerek, 15,7 százaléka ibuprofen (láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő) túladagolás miatt kerül kórházba. Nem meglepő, hogy az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia hat éves kor alatt egyáltalán nem ajánlja a megfázás elleni vény nélkül beszerezhető szerek használatát: gyógyulás nem várható tőlük, ellenben roppant veszélyesek lehetnek.

Egyáltalán milyen szerek adása merül fel, és miért célszerű kerülni használatukat?
Antibiotikumok: bár a megfázást vírusok okozzák, még mindig gyakran kap rá antibiotikumot gyerek és felnőtt egyaránt. Ez jelentős mértékben hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia jelenségének kialakulásához, vagyis ahhoz, hogy a gyógyszerek akkor sem hatnak, amikor már valóban bakteriális fertőzésről van szó.
Köhögés elleni szerek: a köhögés természetes védekező mechanizmus, arra való, hogy eltávolítsa a légutakban a gyulladás következtében termelődő váladékot. Túladagolásuk veszélyes mellékhatásokkal jár, hatékonyságuk nem igazolt.
Illóolaj tartalmú “légzéskönnyítők”: bár a közérzetet talán kismértékben javítják, kicsiknél, akiknél a légutak még szűkek, a fokozott váladéktermelés miatt éppenséggel ronthatja a légzés hatékonyságát.
Nyálkahártya duzzanatot csökkentő szerek (ephedrines, pseudoephedrines orrcsepp): hatékonyságukat nem igazolták gyerekeknél, de a tartós használat mellékhatásai súlyosak lehetnek.
Óvakodj a legújabb csodaszerektől! Nagy valószínűséggel merő pénzpocsékolás a bevetésük.

Mi értelme van a lázcsillapításnak?
A láz a szervezet védekező reakciója. Rutinszerű csillapítása az érvényes magyar szakmai ajánlás szerint sem ajánlott. Azzal, hogy a magas lázat néhány órára csillapítjuk egy gyógyszerrel, még egyetlen lépést sem tettünk a gyógyulás felé, sőt, akár akadályozhatjuk is a védekező folyamatot. Ennek ellenére, ha a csecsemő vagy kisgyermek közérzete nagyon rossz, nyilvánvaló fájdalmai vannak, kaphat láz- és fájdalomcsillapító gyógyszert. Ennek adagolásáról azonban célszerű egyeztetni a gyermekorvossal annak ellenére, hogy vény nélkül is kaphatóak, és a használati útmutatóban le van írva az adagolásuk. Nem jó ötlet váltogatni, egyszerre többféle lázcsillapítót adni, mert a különböző nevek mögött ugyanaz a hatóanyag állhat – így könnyű belecsúszni a túladagolás csapdájába. A lázgörcs nem előzhető meg lázcsillapító adásával.

Mindenképpen kerüld a felnőtteknél használatos gyógyszerek adását! Attól, hogy magadnál esetleg hatékonynak találtál valamit, korántsem biztos, hogy a gyerekednél is az lesz! A gyerekek nem kicsi felnőttek, nem elég egyszerűen a felnőtt adagot csökkenteni! Ők még sok tekintetben másként működnek.

Így enyhítheted a tüneteket kockázatmentesen!
Hangsúlyozzuk: tünetenyhítésről van szó! A gyógyulás magától is be fog következő egy ép immunrendszerű gyermek esetében.
Orrdugulás ellen: kockázatmentesen használhatod a sóoldatot, tengervizet tartalmazó orrspray-ket. Ezekkel fellazíthatod a besűrűsödött váladékot, kíméletesen átmoshatod az érzékeny orrnyálkahártyát. Remekül használható erre a célra pár csepp lefejt anyatej is, melyet szemcseppentővel juttathatunk a gyermek orrába.
Orrszívás: szükség lehet rá akkor, ha a kisbaba nem tud szopni eldugult orra miatt. Ilyenkor sóoldatos vagy tengervizes orrspray-vel vagy anyatejcseppekkel fellazíthatod, majd megfelelő orrszívóval eltávolíthatod a váladékot az orrából.
Bőséges folyadék bevitel: a még szoptatott gyermeknél legjobb megoldás a szoptatás, később pedig a mézes tea. Ezt egyéves kor felett nyugodtan alkalmazhatod a köhögéses tünetek enyhítésére, a lázas kisgyermek folyadékpótlására. A mézet ne forró teába keverd, hogy hőérzékeny hatóanyagai megmaradjanak.
Vitamin utánpótlás természetes forrásból: nyers gyümölcsökből készített pépekkel, turmixokkal, smoothie-kkal oldhatod meg a legkönnyebben az étvágytalan kicsik tápanyag és folyadékpótlását egyszerre. Pl. turmixolj össze friss narancslevet, banánt, szilvát, bármilyen mirelit gyümölcsöt, citromlevet és egy kis teát.

Szoptatott csecsemőknél és kisgyermekeknél is előfordulhat az étvágy átmeneti csökkenése, sőt, az eldugult orr miatt akár szopási sztrájk is. Segíthet, ha a baba a szopást nem csak táplálásnak tekinti, hanem szívesen meg is nyugszik rajta. A szoptatás közben megvalósuló testkontaktus csökkenti, illetve szabályozza a gyermek hőmérsékletét is. Az anyatejben levő immunanyagok pedig segítik a baba gyógyulását. Ennél hatékonyabbat még nem sikerült feltalálni, hiszen az édesanya éppen azok ellen a vírusok ellen termel ellenanyagot, amelyek környezetében előfordulnak, például a beteg babánál! A szoptatást természetesen akkor is folytatni célszerű, ha az anya betegszik meg. Magas láz sem akadály!

W. Ungváry Renáta írása

Megjelent a HelloBaby! magazin 2016. október-novemberi számában. Legyél Te is előfizetőnk!

Hozzászólások