Zárul az időkapu: meddig reális cél a gyermekvállalás?

Az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt a meddőségi problémák miatt orvoshoz forduló 40 év feletti hölgyek aránya, pedig az életkornak döntő jelentősége van az asszisztált reprodukció során is – hívták fel a figyelmet Róbert Károly Magánkórház meddőségi szakemberei.

A párok mintegy 15-20 százaléka küzd meddőségi problémákkal Magyarországon, azaz minden ötödik pár szembesül azzal a ténnyel, hogy kitartó próbálkozásuk ellenére sem érkezik meg a gyermekáldás. Meddőségi szakorvosok becslése szerint ma 100 szülőképes korú párnál rendszeres nemi élet mellett 18-ban nem fogan gyermek. A szakemberek szerint a probléma akár 300 ezer párt is érinthet itthon.

Meddőségről akkor beszélünk, ha egy év alatt rendszeres szexuális élet mellett sem következik be terhesség egy gyermekre vágyó párnál. A modern korig a meddőséget kizárólag női problémának tartották, ám az orvostudomány fejlődése lehetővé tette az okok alapos feltárását, így derült fény arra, hogy a gyermektelenség okait fele-fele arányban találjuk meg a nőknél, illetve a férfiaknál (40%-40%), míg az esetek fennmaradó 20%-ában a probléma a pár mindkét tagjához köthető.

„Amíg a férfiaknál a kevés, illetőleg a gyenge minőségű spermium okoz gondot, addig a nőknél gyakran a korai petefészek-kimerülés és a romló minőségű petesejtek – hangsúlyozta Dr. Skriba Eszter,  a Róbert Kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa, meddőségi specialista. – A nőknek már születéskor megvan az összes petesejtjük, ezt az állományt viszik magukkal egy egész életen át. Egy élet során mintegy 500 petesejt érik meg, a nőknek 500 ciklusuk van.”

Fontos különbség azonban, hogy a férfiak hímivarsejtjei folyamatosan termelődnek akár egész életükben, a petesejtek száma azonban az évekkel fokozatosan csökken. Egy nőnek 30 éves koráig tízből 7-8 egészséges petesejtje van, ami nagyban megkönnyíti a fogantatást. 35 évesen a petesejtjeinek genetikailag már csak a fele egészséges, 40 évesen pedig tízből csupán három. 45 év felett már csak elvétve találni egy-egy ép petesejtet.

Nem szigorúan vett orvosszakmai megközelítésben a terméketlenség okait két csoportra oszthatjuk: lehet szervi oka, de gyakoribb a „szerzett meddőség”. Az elsődleges (primer) meddőség valamilyen szervi okot takar: férfiaknál ilyen lehet az ivarsejtek hiánya, rossz minősége, a herecsatorna-elzáródás, különféle genetikai, hormonális problémák. Nőknél többek között a petevezeték elzáródása, a peteérés, illetve a méhüreg rendellenessége, hormonális problémák merülhetnek fel.

A sikertelen teherbe esés leggyakoribb okai között említhetjük azt a helyzetet, amikor vannak ugyan ép férfi és női ivarsejtek, de nem tudnak találkozni az elzáródott petevezeték vagy herecsatorna miatt. Előfordulhat az is, hogy találkoznak ugyan, de az embrió nem tud megtapadni a méhüregben a méh valamilyen fejlődési rendellenessége miatt. Szerepet játszhat a hormonrendszer, a pajzsmirigyhormonok, illetve az immunrendszer működési zavara is.

„Az egy-egy szerv kóros működésére visszavezethető vagy veleszületett probléma előfordulása relatíveritka – tette hozzá Dr. Skriba Eszter. – Jóval gyakoribb az úgynevezett ’szerzett meddőség’, amelyet nevezhetünk civilizációs ártalmaknak is. Idetartoznak a káros környezeti hatások, a környezetszennyezés, a helytelen étkezés az ezek következtében kialakuló autoimmun megbetegedések, a pajzsmirigy működését és a szénhidrátháztartást érintő zavarok. De tapasztalataink szerint a leggyakoribb okok, bizony, a modern civilizáció társadalmi következményeire vezethetők vissza.”

Az egyre növekvő társadalmi elvárások, a szociális és egzisztenciális bizonytalanság, a karrierépítés érdekében hozott áldozatok miatt korunkban ellentmondásba került a biológiai kor és a társadalmi érettség: mire a párok, a nők rászánják magukat a gyermekvállalásra, megteremtik ennek egzisztenciális-érzelmi hátterét, sokszor már késő. A KSH adatai szerint ma a magyar nők átlagosan 28 éves korukban szülik első gyermeküket.

Ha egyetlen tényezőt kellene kiemelnem, akkor az az időhangsúlyozta Dr. Skriba Eszter. Nőknél az életkor a legfontosabb, hiszen az életkorral nő a kromoszóma-rendellenességek kockázata, a petesejtek minősége leromlik, genetikailag gyakran már nem egészségesek. Ennek az az oka, hogy a petesejtekben található DNS az idő előrehaladtával tönkremegy, egyre több hiba marad az örökítőanyagban. 45 éves kor felett egyre kisebb eséllyel lehet egészséges petesejtet találni, és habár a korszerű meddőségi eljárások fantasztikus lehetőséget kínálnak a gyermektelen pároknak, ezek is a meglévő ivarsejtjeikre épülnek. Az időt sajnos mi sem tudjuk becsapni, ezért számolnunk kell vele:meg kell találni a középutat a biológiai lehetőségek és a társadalmi elvárások között.”

A férfiak spermaszáma az elmúlt 40 évben a felére csökkent

A férfisterilitás sokkal gyakoribb, mint korábban gondolták, és a számos civilizációs és környezeti hatás miatt a helyzet évről évre romlik. Egy összefoglaló elemzés a férfiak spermiumának minőségét és mennyiségét vizsgáló tanulmányok százait elemezve arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy a vizsgált négy évtizedes időszak (1973–2011) alatt a férfiak spermaszáma átlagosan mintegy 60%-kal csökkent a fejlett országokban. A vizsgált időszakban évente átlagosan 1,4%-kal csökkent a milliliterenkénti, 1,6%-kal a spermamintánkénti spermiumszám.

Semmi okunk azt feltételezni, hogy ez a trend a jövőben megfordulna, főleg hogy még az okokat is csak találgatjuk. Minden bizonnyal szerepet játszik benne a kevés mozgás, a stressz, az egészségtelen táplálkozás, az elhízás, a dohányzás, a környezetszennyező anyagok, kemikáliák és az ülőmunkák elterjedése is.

„20 évvel ezelőtt még csak a hímivarsejtek számát, mennyiségét, morfológiáját, életképességét tudtuk rutinszerűen vizsgálni – mondta el Varga Erika, a Róbert Károly Magánkórház vezető biológusa. – Ma már azonban a technikai eszközök fejlesztésének köszönhetően a tartalmát is, így ki tudjuk válogatni a legjobbakat, a DNS-állomány épségének ismeretében tudjuk valószínűsíteni a gyermekvállalás esélyét.”

Van segítség

A szakmai tapasztalatok szerint egy párnak általában 12 hónap sikertelen próbálkozás után érdemes orvosi segítséget kérnie a teherbe eséshez. Miután egy pár tagjainál elvégezték a megfelelő vizsgálatokat, a meddőségi szakember az elváltozás, illetve a felmerülőprobléma jellege alapján választ asszisztált reprodukciós technikát (ART): az inszeminációt vagy a lombikprogramot.

Az inszemináció során a petesejt megtermékenyítése a méhen belül zajlik: a férfi tisztított, koncentrált hímivarsejtjeit az időzített tüszőrepedés időpontjában katéter segítségével a méhszájon át a nő méhébe fecskendezik. Ezt a mesterséges megtermékenyítési eljárást az egyszerűbb esetekben alkalmazzák, amikor van átjárható petevezeték és megfelelő számú spermium is. A szakmai tapasztalatok szerint az eljárás sikerességi rátája 15-20%, amely kedvezőbb a spontán együttlétek teherbeesési arányánál (10-15%).

A másik, az összetettebb eljárás az in vitro fertilizáció (IVF), azaz a lombikban, laborkörülmények közötti megtermékenyítés. Ismertebb nevén ez a lombikbébi-eljárás, amikor a fogantatáshoz szükséges ivarsejtek találkozása a méhen kívül, „lombikban”, Petri-csészében történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló zigótát a 2–5. napon beültetik a méhüregbe.

A lombikprogram sikeressége is az életkortól függ: 30 éves kor körül a saját petesejttel történő megtermékenyítés még az esetek felében sikeres, átlagosan 2-3 lombikkezelés szükséges a várt eredmény eléréséhez. 40 évesen már csak az esetek negyedében, utána pedig a sikerességi arány meredeken zuhanni kezd. 45 év felett a lombikprogram már nem is javasolt, hiszen később szövődményei lehetnek: trombózis vagy akár emlődaganat is kialakulhat.

„A sikertelen teherbe esés miatt hozzánk forduló hölgyek fele már 40 év felett vanjellemezte a helyzetet a meddőségi specialista. Egy évtizeddel ezelőtt még csak 15%-uk volt ebben a korban. Pedig érdemes lenne tudatosítani, hogy gyermekvállalás szempontjából biológiai szempontból nőknél 22–26 év között van az ideális kor. Ezt az időkaput tolja egyre messzebb a társadalmilag meghatározott optimális kor, és ez is közrejátszik abban, hogy a meddő párok 25%-a minden segítség ellenére gyermektelen marad.”

A különféle meddőségi beavatkozások (lombik, inszemináció, gyógyszeres kezelés) segítségével évente 4000 gyermek születik hazánkban, ami a teljes szülésszám 4-5%-a.

A közelmúltban 10. születésnapját ünneplő Róbert Kórház Meddőségi Centrumának sikerességi mutatói, köszönhetően a modern technológiának és a szakmai háttérnek, elérik a világ vezető meddőségi intézeteinek eredményességi mutatóit. A hozzájuk fordulókat egyéni, személyre szabott terv mentén kezelik, a legkorszerűbb vizsgálatokkal igyekeznek feltárni a meddőség okát. Az embriók tenyésztése folyamatosan kontrollált inkubátorokban történik, a beágyazódásukat elősegítő asszisztált hatching eljárást a legmodernebb adaptív lézeres eljárással végzik a Meddőségi Centrum szakemberei. A két éve teljeskörűen felújított endoszkópos műtőben a meddőséget okozó esetleges rendellenességeket is hatékonyan lehet orvosolni.

Forrás: PR-ego Kommunikációs Ügynökség

Oszd meg ha tetszett, hogy más is láthassa!

Legyél Te is rendszeres olvasónk! ITT http://hellobaby.hu/index.php/hellobaby-magazin-elofizetes fizethetsz elő a HelloBaby! magazinra, amely kéthavonta jelenik meg.

Hozzászólások