Joggal vagy szabad – anyaként is!

Nem mindegy, hogyan történik. Hogy milyen az odáig vezető út. Nem mindegy, mit tesznek velünk, milyenek az első napok, hetek és évek élményei. Jogunk van a tájékoztatáshoz, jogunk van a saját véleményhez, jogunk van a saját döntéshez. A várandósság és szülés körül felmerülő kérdésekről faggattam Dr. Zeller Juditot, a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karának adjunktusát, aki  pszichológus végzettséggel is rendelkezik, és két gyermek édesanyja. Jelenleg a TASZ betegjogi kérdésekkel foglalkozó csoportjának munkatársa.

Mióta foglalkozol betegjogi kérdésekkel, miért tartod fontosnak az édesanyák jogainak támogatását?

Általában a betegjogokkal, ezen belül is leginkább az önrendelkezési joggal elméleti szinten már azóta foglalkozom, hogy befejeztem a jogi egyetemet. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársaként viszont teljesen mással szembesültem, mint a steril elmélet. A konkrét ügyek, panaszok jóval összetettebbek, szerteágazóbbak mint egy iskolai példa. Még a jogi szempontból “könnyű” ügyek mögött is ott van az ügyfél, aki minden esetben egyedi.

Az anyák jogait egyrészt azért tartom fontosnak, mert nagyon sok embert érintenek, hiszen – statisztikailag nézve – a legtöbb nőből idővel anya lesz. Tehát túlzás nélkül mondhatom, hogy tömegeknek nyújthatunk segítséget azzal, ha az anyák jogait támogatjuk. Másrészt mindig is fontosnak tartottam, hogy a leginkább kiszolgáltatottaknak nyújtsunk segítséget. Egy gyermeket váró, éppen a szülés folyamatában lévő, frissen szült vagy kisgyermekes anya pedig fizikailag és érzelmileg is gyakran kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe az egészségügyben. Arról nem is beszélve, hogy az anyának nyújtott segítség szinte mindig a gyerekeknek nyújtott segítség is egyben. Márpedig a gyerekek tényleg a leginkább kiszolgáltatottak a világban, hiszen egyedül nem tudják a saját érdekeiket, jogaikat érvényre juttatni.

Milyen problémákkal találkozol leggyakrabban?

A betegjogi ügyek nagyon sokfélék, nehéz lenne egy típust kiemelni. Az biztos, hogy elég sok megkeresés érkezik hozzánk szülőktől. Hiszen a szülők szeretnének minél részletesebb tájékoztatást gyermekük egészségi állapotáról, szeretnének érdemben részt venni a gyermekük orvosi kezelése során felmerülő döntésekben, szeretnének minél többet a gyermekük mellett lenni a kórházban is. Akkor fordulnak hozzánk, ha úgy érzik, hogy ezekre nincs vagy nem volt lehetőségük.

Milyen jogok védik az anyát és az újszülöttet?

Ha kórházi szülésről és újszülöttről van szó, a szoptatás, sőt az igény szerinti szoptatás lehetőségét a jog az anya és a baba irányából is védi. Egyrészt az anyának joga van ahhoz, hogy a szülés után egy helyiségben (egy szobában, kórteremben) helyezzék el őt és a babát. Ez alól csak az lehet kivétel, ha  az anya vagy a baba egészségi állapota olyan, hogy ez nem oldható meg. Másrészt a törvény kimondja, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a szülője (ez esetben az édesanyja) folyamatosan mellette legyen. Ez újszülött esetében a folyamatos fizikai együttlétet jelenti. Ha hiszed, ha nem, még nemzetközi bírósági ítélet is született arról, hogy csak a legnyomósabb indokkal lehet egy újszülött babát az anyukájától fizikailag elválasztani!

Az már bonyolultabb kérdés, hogy ha egy szoptatott baba később kerül kórházba, akkor hogyan oldható meg, hogy az anya vele maradhasson. Elvileg itt is igaz az, hogy a gyermek joga, hogy a szülője ott legyen. De ez alól sok kórház igyekszik kibújni arra hivatkozva, hogy a szülői jelenlét zavarja az orvosi ellátást. Erre a kórház joggal hivatkozhat. Persze az azért furcsa, hogy az egyik kórházban miért zavaró az, ami a másikban nem…

Mi a helyzet a nyilvános szoptatással?

A nyilvános szoptatás nem igazán jogi probléma, sokkal inkább össztársadalmi hozzáállás kérdése. Jogi értelemben szankcionálni, megbüntetni nem lehet egy édesanyát azért, mert nyilvános helyen szoptat. Az anyuka viszont felléphet jogi úton, ha kiküldik például egy étteremből, bankból vagy más helyről szoptatás miatt.

A pár hónapos kisbabánál tényleg bármikor elfordulhat, hogy szeretne szopizni, ezt szerintem mindenki tudja. Ezért ha rossz szemmel néznek a szoptatásra, az számomra azt jelzi, hogy ott a gyerek nemkívánatos személy. És hát milyen hely az, ahol a társadalmunk egy ilyen fontos tagja nemkívánatos személy?

Mit jelent az, ha egy kórház szülőbarát? Hogy fest ez a gyakorlatban?

Nagyjából azt jelenti, hogy a kórház lehetővé teszi, hogy a szülő korlátlanul a gyermeke mellett lehessen a kórházi kezelés során. Kicsit furcsa ez a kifejezés, mert valahogy pont azt kellene megérteni, hogy ami szülőbarát, az egyben gyerekbarát is. Egy kicsi (vagy akár nagyobb) gyereknek a kórházi környezet ismeretlen közeg, ami eleve szorongást kelt. Ehhez járul még a betegség, sérülés miatti fájdalom és a kiszolgáltatottság-érzés. Elég könnyű belátni, hogy a szülő által nyújtott érzelmi biztonság segítheti a kezelés elfogadását és a jobb közérzetet. Mindig meglep, hogy tudományos kutatások vannak arról, hogy például egy csecsemő jobban fejlődik, ha az édesanyja közelében van, ha simogatják, ha igény szerint szophat. Hiszen annyira egyértelmű, hogy ez így van, nem? Épp egy ilyen – elég önkritikus – cikkben olvastam, hogy tényleg elég abszurd, hogy míg más emlősöknél a tudomány azt vizsgálja, hogy mi a hatása az anya és az utód elválasztásának, addig az ember esetében azt tekintjük “kísérletinek”, ha az anya (apa) és a gyerek együtt lehet.

Visszatérve a szülőbarát kórházra, a gyakorlatban rengeteg változata van annak, hogy a kórház hogyan áll a szülőkhöz. A teljesen korlátlan látogatástól a szigorú látogatási időig és a látogatók számának korlátozásáig minden előfordul. Van, hogy bárki bent lehet a gyerekkel, de van, ahol például nem látják szívesen az apukákat. Van, hogy minden ingyenes, de van, hogy a szülőknek fizetniük kell, ha éjszaka is bent szeretnének maradni. Nemrég készült erről egy elég részletes felmérésünk, szerintem érdemes végigböngészni, megismerkedni az egyes kórházak hozzáállásával. Sok jó gyakorlat is van, olyan helyek, ahol tényleg minden a gyerekért és az ő gyógyulásáért van. Szeretnénk, hogy ez minél szélesebb körben elterjedjen, ezért javaslatcsomagot nyújtottunk be a emberi erőforrások miniszterének, hogy a protokollokba, iránymutatásokba foglalja bele a feltárt jó gyakorlatokat.

Hogyan segíthet a TASZ a hozzátok forduló szülőknek?

Mi jogvédő szervezet vagyunk, ezért elsősorban jogi tanáccsal tudunk szolgálni. A jogsegélyszolgálatunk telefonon és e-mailen is elérhető:

jogsegely@tasz.hu

06-1-209-0046

Néhány ügyben vállalunk jogi képviseletet is, ami azt jelenti, hogy ingyen ügyvédet biztosítunk. Ezt olyan ügyekben tudjuk megtenni, amelyek úgymond “precedens értékűek”. Vagyis az ügy eredménye nem csak a konkrét ügyfélnek hoz előnyt, hanem sok más embernek is, aki hasonló problémával küzd.

A TASZ igyekszik a lehető legtöbb embernek segíteni, de az erőforrásaink sajnos végesek. Épp ezért nagyon fontos lenne, hogy valamennyien közösen alakítsunk azon, amit rossznak tartunk! Talán a legfontosabb, hogy tudjuk: a problémáinkkal nem vagyunk egyedül. Érdemes megkeresni azokat, akik hasonló cipőben járnak, mert együttműködéssel, párbeszéddel, a magunkért való együttes kiállással nagyon sok változást lehet elérni!

Dr Zeller Zsófia interjúja

Megjelent a HelloBaby! magazin 2017. december-januári számában. Legyél te is előfizetőnk!

Hozzászólások