Fogszabályzás – Nem csak esztétika!

A legtöbb szülő kiemelt figyelmet fordít a gyermeke fogazatának épségére, szabályos fejlődésére. Sokan tudják, hogy a kisgyermekkori rossz szokások felelősek lehetnek a későbbiekben kialakuló szabálytalan fogazatért. Az viszont kevéssé ismert, hogy egyes esetekben akár a felnőttkori fogszabályozás is megelőzhető  lenne az arccsontok és arcizmok kisgyermekkori fejlődésének helyes irányba terelésével. Dr. Kámán Attila fogszabályozó szakorvost kérdeztük tapasztalatairól.

Dr. Zeller Zsófia interjúja

– Gyakran már egészen apró babáknál is felmerül a kérdés, hogy a szoptatás, a cumihasználat vagy épp az ujjszopás milyen hatással lesz majd a fogsorok későbbi alakulására. A kisbabáknál 3 hónapos kor körül, és a növekedési ugrások idején gyakran előfordul, hogy fokozott szopási igényük kielégítésére az ujjacskáikat kezdik el cumizni. Ebben a helyzetben még azok a szülők is elbizonytalanodhatnak, akik addig elzárkóztak a cumihasználattól, gondolván, hogy a cumit könnyebben elveszik majd a babától, mint amekkora gondot jelentene az ujjszopásról való leszoktatás. Mi a véleménye a cumik fogazatra gyakorolt hatásáról?

-Valójában ebben a korban a babáknak teljesen természetes viselkedése, ha az ujjaikat, kezecskéjüket a szájukba veszik, mivel így ismerkednek a testrészeikkel, a szájukkal fedezik fel a környezetüket. Amikor már elérik azt a kort, hogy megfogják, pakolgatják a játékokat, kúsznak-másznak, később kint homokoznak, a játék során egyre nagyobb szükségük lesz a kezükre, és automatikusan egyre kevesebbet szopják majd az ujjukat. A cumit viszont játék során is képesek a szájukban tartani, ami így összességében hosszabb időn át lehet a szájukban, fokozva a káros hatások kialakulásának veszélyét. A cumik, bármilyen kialakításúak vagy anyagúak legyenek is, keményebbek, mint a természetes mellbimbó. Használatukkor az erős vákum miatt az arc és a nyelv izmainak erőegyensúlya megbomlik, a puha, fejlődésben lévő csontok pedig deformálódhatnak, befolyásolva a fogívek formáját is.

Szoptatás során a mellbimbó pontosan olyan formát vesz fel a babák szájában, ami a nyelv és az arcizmok optimális fejlődését segíti, a szopómozgás pedig az állkapcsok ideális helyzetében erősíti a nyeléshez, rágáshoz és később az artikulációhoz szükséges izmokat. A darabos ételek korai kínálása szintén segít a nyelő és rágómozgások közti különbségek elmélyítésében, a falatok forgatása a szájban pedig a nyelv izmainak megerősítését segíti, ami később nagy előnyt jelent a helyes hangképzésben.

Már az óvodás korosztálynál is hasznos lehet

– Melyik életkorban érdemes először felkeresni a fogszabályzó szakrendelést?

– Azokban a családokban, ahol már volt példa súlyos fogazati szabálytalansára, érdemes a kezdetektől folyamatosan nyomonkövetni a fogak fejlődését. Azonban ennél még fontosabbnak tartom a rendszeres, általános fogászati ellenőrzést, hogy a fogorvos jó kapcsolatot alakíthasson ki a gyermekkel, mielőtt bármilyen kezelésre sor kerülne. Kevesen tudják, hogy az 5-6 éves korban előbújó első maradó fogak megjelenését nem előzi meg tejfog kihullása, sőt később előfordulhatnak olyan maradó fogazati csírahiányok, amikor az ép tejfogakra akár élete végéig is szüksége lehet a páciensnek. A tejfogak idő előtti eltávolítása később gyakran vezet helyhiányhoz, torlódáshoz. Épp ezért a fogszabályozási kezelések szempontjából is alapvető, hogy minél tovább megőrizzük a tejfogak épségét.

Tejfogazati időszakban fogszabályzás szempontjából a cél az arcizmok erejének egyensúlyára való törekvés, a rossz szokások mielőbbi megszüntetése, valamint a fogak jó általános állapotának megőrzése. Az izomegyensúly eltolódása esetén használhatóak az úgynevezett myofunkcionális trénerek, amik olyan rossz szokások káros hatásainak ellensúlyozására szolgálnak, mint a szájlégzés, hosszas ujjszopás, vagy a nyelvlökéses nyelés. A két fázisú kezelés során előbb a rossz szokásokról való leszoktatás, majd a már kialakult eltérések korrekciója és a fejlődés helyes irányba terelése a cél.

– Milyen nehézségei vannak a kisgyermekkori fogszabályozásnak?

– A 3-6 éves korosztályban még problémás a hatékony együttműködés kialalítása, de a myofunkcionális trénerekkel később is segíthetjük a fogívek harmonikus fejlődését. Használatukkal a későbbi kezelés néha teljesen kiváltható, legalábbis később lényegesen kisebb fokú eltérést kell megoldani a hagyományos fogszabályzóval.

A klasszikus, kapcsokkal rögzülő, kivehető készülékek nehézsége, hogy a gyerekek ilyen idős korban gyakran még nem rendelkeznek olyan finom motorikus képességekkel, hogy önállóan képesek legyenek a készüléket ki-be helyezni.

Fogváltás idején

Sokan akkor kezdenek el aggódni a gyermekük fogazatának ideális fejlődéséért, amikor azzal szembesülnek, hogy a kipotyogó tejfogak mögött a maradó fogak szabálytalanul jelenek meg a szájban. Mi a teendő ilyenkor?

– Igen gyakran semmi, mert a megjelenő maradó fogak nagyobb helyigénye az állcsontok növekedésével sokszor magától rendeződik. Fontos azonban a szakorvosi kontroll, mert nyilvánvaló helyhiány esetén be kell avatkozni, hogy megelőzzük a későbbi torlódás teljes kifejlődését. Néhány esetben szükségessé válhat az időn túl benntmaradt tejfog eltávolítása is, ezért jó, ha a gyermek nem ekkor kerül először fogorvosi székbe, és később nem a foghúzás élményét társítja a fogászati kezelésekkel.

A fogváltás idején, a vegyes fogazati időszakban nagy jelentősége van a növekedési ugrások kihasználásának, azaz azoknak a periódusoknak, amikor az állcsontok intenzív növekedésbe kezdenek. Az ilyenkor használt kivehető készülékek a növekedés ideális irányba terelésével sok olyan fogazati eltérést képesek kezelni, amelyek felnőtt korban már csak rögzített készülékkel, vagy csak műtéttel korrigálhatóak.

Mik a fogszabályozó kezelés határai? Meddig támogatja a kezeléseket az egészségügyi biztosítás?

– Bár a támogatott kezelések 18 éves korig érhetők el, de ez korántsem jelenti azt, hogy felnőtt korban már nem lehet változtatni a kialakult helyzeten. Sokaknál először csak fiatal felnőtt korban jelentkezik az igény a harmonikus arcforma és mosoly kialakítására, ugyanakkor a megnövekedett esztétikai igények miatt ma már olyan készülékek használatára is mód van, amelyek szinte láthatatlanul kezelik az eltéréseket. Léteznek majdnem teljesen áttetsző rögzített készülékek, sőt olyanok is, amelyeket a fogak szájüreg felőli felszínére ragasztunk. Az utóbbi évek újdonsága, hogy már felnőtt korban is lehetséges kivehető fogszabályzó sínekkel mozgatni a fogakat. Ez a technológia még kényelmesebb és a szájhigénia szempontjából is kedvezőbb, mivel a fogfehérítő sínekhez hasonlító készülékek egyszerűen ki- és bevehetők.

Felnőttkori következmények

Milyen késői következményei lehetnek a fogszabályzó kezelés elmulasztásának?

– A fogak szabálytalan helyzete nehezen tisztítható felszíneket hoz létre, aminek egyenes következménye a fogszuvasodások számának és kiterjedésének megnövekedése. A  fogkő képződés, fogágybetegség kialakulásához, csontpusztuláshoz, később pedig a fogak meglazulásához és súlyos esetben elvesztéséhez vezet. A középkorú páciensek esetében speciális indikációt jelent, ha a fogszabályzással a fogágybetegség követeztében torzult fogakat kell az eredeti helyükre mozgatni, vagy a tervezett implantátum számára a helyet biztosítani. A rágóképesség gyengülésével a fogazat feladata az emésztőrendszer további szakaszaira tevődik át, mi emésztési és felszívódási zavarokhoz vezethet. Az állkapcsok instabil harapási pozíciója az állkapocsízület idő előtti kopását, és ízületi gyulladást is okozhat. Gyakran találkozunk logopédiai nehézségekkel küzdőkkel, akiknél a fogszabályzás elmaradása súlyosbítja és állandósítja a hangképzési problémát. Tehát a fogszabályzás hosszú távon nem csupán esztétikai előnyökkel jár, hanem elejét veheti egy sor betegség kialakulásának is.

Megjelent a HelloBaby! magazinban. Legyél Te is előfizetőnk!

Hozzászólások