Az OEP július 1-től megszünteti az AFP vizsgálatok finanszírozását

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) július 1-jétől nem finanszírozza a várandósok AFP vizsgálatát.

Az eddig a 16. terhességi héten elvégzett vérvizsgálat az összes alkalmazott szűrőeljárás közül a legkevésbé megbízható volt és nagyon sok olyan esetben is eltérést mutatott, amikor valójában nem állt fenn semmilyen genetikai elváltozás.

Az AFP vizsgálat így sok fölösleges aggodalomhoz vezetett a várandósok körében, akik egyébként is szinte egyik szűrővizsgálattól a másikig szorongják végig a terhességüket, olyan akadályversenyként futva végig a kilenc hónapot, ahol csak az győzhet, akinek a magzata és a gyermeke tökéletes élettani értékekkel és legalább átlagos fejlődési mutatókkal rendelkezik.

 

Nyitottgerinc- vagy Down-szindróma-gyanú

A vizsgálat alapja az volt, hogy az AFP (alfa-fetoprotein) nevű fehérje főleg a magzat májában termelődik, amely a méhlepényen keresztül eljut a várandós nő vérébe. A terhesség előrehaladtával az AFP koncentrációja az anya vérében fokozatosan emelkedik. Ha a 16. héten végzett szűrésen az AFP-érték a normál tartomány felett volt, az felvetette a velőcső-záródási rendellenességek gyanúját, ezek közül a legismertebb kórkép a nyitott gerinc. Eredetileg a vizsgálatot az ilyen jellegű rendellenességek kiszűrésére használták, később azonban felmerült az is, hogy az alacsony AFP-érték is összefüggésbe hozható egy másik rendellenességgel, méghozzá a Down-szindrómával.

A vizsgálat azonban önmagában nem volt alkalmas a diagnózisra, mert például az anyai vérből mért AFP-értéket befolyásolja többek között, hogy dohányzik-e az anya, szenved-e terhességi cukorbetegségben, illetve befolyásoló tényező az is, ha rosszul állapítják meg a terhesség idejét, és a vizsgálatot nem a 16. héten végzik el.

Egyes statisztikák szerint magas AFP-érték esetén körülbelül 20 esetből egyben igazolódott be a velőcső-záródási rendellenesség, és alacsony volt a találati ráta a Down-szindróma esetében is. „A kötelező szűrésről való törvényi rendelkezés miatt ha az orvos nem vette figyelembe a vizsgálat eredményét, annak jogi következményei lehettek. Ezért a túl alacsony vagy túl magas AFP-értéket mutató kismamákat kötelező volt elküldeni genetikai tanácsadásra, illetve szükség esetén méhlepény-biopsziára vagy magzatvíz-mintavételre, rengeteg felesleges szorongást okozva nekik” – mondja dr. Ács Nándor.

 

AFP-szűrés helyett ultrahangvizsgálat

Július elsejétől az AFP-szűréssel (is) vizsgált rendellenességeket csak a már eddig is alkalmazott ultrahang-vizsgálatokkal szűrik. „A mai ultrahangkészülékek már annyira nagy felbontású képeket készítenek, hogy az alaktani elváltozások, mint például a nyitott gerinc, egyértelműen kiszűrhetők. A Down-kórt is tudjuk szűrni a 12. heti ultrahangon, a tarkóredő vastagsága és az orrcsont jelenléte alapján” – mondja dr. Ács Nándor.

Az új terhesgondozási rendszerben egyébként eggyel kevesebb – négy helyett három – kötelező ultrahangvizsgálat lesz. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Magyarország a trimeszterenként egy kötelező ultrahangvizsgálattal még mindig a legalaposabb országok közé tartozik, az USA-ban, illetve több nyugat-európai országban is csak egy, legfeljebb két ultrahangvizsgálatot végeznek a kilenc hónap alatt.

 

(Teljes cikk: index.hu, fotó: salon.com)

Hozzászólások