Szoptatás Világhete, 2016


„Szoptatás: a fenntartható fejlődés egyik alapköve”

Az ENSZ 70. közgyűlése 2015 szeptemberében fogadta el azt a 17 Fenntartható Fejlődési Célt, amelyek a következő 15 évre meghatározzák, hogyan is kezeljük a globális problémákat és melyek ebben a fő prioritások.
A Szoptatás Világhete idén arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a szoptatás támogatása kulcsfontosságú ezeknek a céloknak a megvalósításában.

Miért szükséges támogatni a szoptatást?
A szoptatás a fajunkra jellemző normális, biológiai szempontból tökéletesen egyénre szabott táplálási és gondoskodási forma, amely egyedülálló módon biztosítja a gyermek immunológiai védelmét, alkalmazkodását a változó környezeti kihívásokhoz, megnyugtatja, és megalapozza biztonságérzetét. A brit orvosi szaklap, a Lancet egyik idei cikkében közzétett tények azt bizonyítják, hogy az optimális szoptatási gyakorlat évente 823 ezer gyermek életét mentheti meg, valamint évi 302 milliárd USA dollárral járulhat hozzá a világgazdasághoz. A szoptatás megalapozza a gyermekek egészségét mind rövid-, mind hosszú távon, sőt az anyák egészségére is kedvezően hat.
Jó volna, ha a szoptatás mindennapos csodájáról egyetlen anya-gyermek párosnak és családnak sem kellene lemondania. Azonban számos kedvezőtlen hatás miatt ma a csecsemők kevesebb, mint 40 százalékát szoptatják kizárólag hat hónapos korig. Magyarországon évről évre romlanak a szoptatási mutatók, jelenleg a csecsemők kevesebb, mint 36 százaléka kap kizárólag anyatejet hat hónapos koráig, és az egy éven túl szoptatottak aránya is körülbelül ugyanilyen. Hazánkban és a világon szinte mindenütt komoly akadályokba ütköznek az anyák, ha szoptatni szeretnének. Sokan pontatlan információt kapnak az egészségügyi dolgozóktól, partnerük nem támogatja őket a szoptatásban, nincs lehetőségük szoptatási tanácsadó segítségét igénybe venni, ugyanakkor agresszív tápszermarketinggel szembesülnek, illetve nagyon hamar újra munkába kell állniuk. Ezek a körülmények rendkívül megnehezítik a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatást és a szoptatás folytatását két éves korig vagy azon túl – pedig ez az Egészségügyi Világszervezet mindenki számára megfogalmazott ajánlása. Ahhoz, hogy az anyák az optimális szoptatási gyakorlatot megvalósíthassák, komoly összefogásra van szükség, és arra, hogy a szoptatás támogatását is a fenntartható fejlődés célkitűzései közé emeljük.

Hogyan kapcsolódik a szoptatás a Fenntartható fejlődés megvalósítandó céljaihoz?
Az anyatej tökéletes, biztonságos és olcsó tápanyagforrás a csecsemők és kisgyermekek számára akkor is, ha a család anyagi forrásai szűkösek. Ezzel szemben a mesterséges táplálás súlyos terhet ró a családokra nemcsak a tápszerek, etető- és sterilező eszközök magas ára révén, hanem a gyakrabban beteg gyermekek orvosi ellátásának költségei és a szülők munkaidő kiesése miatt is.

A szoptatás elősegíti a gyermek optimális fejlődését, pozitívan hat az idegrendszer és a látás fejlődésére, az értelmi és érzelmi fejlődésre, a kötődés kialakulására. Mindez a későbbiekben előnyösen hat a tanulási képességre, ami felnőttkorban magasabb társadalmi státusz és jobb fizetés elérését teszi lehetővé.

Az anyatej természetes, megújuló élelmiszer, környezetbarát, hulladékmentes, mert előállítása, szállítása és csomagolása nem szennyezi a környezetet. Ezzel szemben a tápszergyártás és -fogyasztás fokozza az üvegházhatást, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez. Szennyező és mérgező anyagokat juttat a környezetbe a termelt hulladék megsemmisítése által.

Évi 720 450 tonna tápszert adnak el egyedül a hat ázsiai országban, ezzel 2,9 millió tonna üvegházhatást okozó gázt bocsájtanak ki. Ez 16 milliárd km autóút megtétele, vagy 1. 03 millió tonna hulladék tárolása során kibocsájtott mennyiséggel egyenlő. Becslések szerint 1 kg tápszer termeléséhez 4000 liter víz szükséges.

Magyarországon évente 1725 tonna a receptre kiváltott tápszerek mennyisége, ami közel 3 millió dobozba csomagolva kerül a fogyasztókhoz. Erre a tápszermennyiségre csaknem 7 milliárd forintot költünk: az összeg nagyjából a felét a fogyasztók, felét pedig az OEP állja. Arról, hogy ezen felül mennyi pénz megy el a boltokban teljes áron megvett tápszerekre és babaitalokra, nincs információ (2014-es adatok).

Mindez rámutat, hogy a szoptatás jelentősen hozzájárul a szegénység és éhezés csökkentéséhez, az egészséghez és jólléthez, a minőségi oktatás eléréséhez, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a tiszta vízhez és energiához való hozzáféréshez, a felelős fogyasztás és termelés megvalósításához, továbbá a környezetvédelemhez és a klímaváltozás leküzdéséhez.

A fentieken túl a fenntartható fejlődés célkitűzései közé tartozik a nemek egyenlősége, a megfelelő munkalehetőség és gazdasági növekedés, illetve az ipari megújulás is. A szoptatásnak ezekben is alapvető szerepe van.

Ma mintegy 830 millió nő él olyan országban, ahol nem biztosítanak kellő hosszúságú szülési szabadságot, anyasági juttatásokat, és ahol nem léteznek anyavédelmi törvények. A munkába visszatérve a szoptatás gyakorisága, mennyisége csökken, a gyerekek gyakrabban betegszenek meg. A termelékenység romlik, ha a nem szoptató anyáknak otthon kell maradniuk a beteg gyerekekkel, ez a család anyagi helyzetén is ront. Ennek ellenére a kormányok mindenütt a nők munkába történő visszatérését szorgalmazzák a gazdasági növekedés, a nemi egyenlőség és a szegénység csökkentésének megoldására.
A nők háztartásban végzett gondozási tevékenysége – melyért nem kapnak fizetést – jelentősen hozzájárul az összes családtag egészségéhez, fejlődéséhez és jólétéhez. Ezért nagyon fontos lenne elismerni a gazdasági és társadalmi fejlesztési stratégiákban. A munkavégzés területén tapasztalt nemek közti szakadék csökkentésére a nőket támogatni kell termelői és reproduktív szerepükben egyaránt – fizetett szülési szabadsággal, rugalmas munkaidővel, távmunka lehetőségekkel, részmunkaidős foglalkoztatással, fizetett szoptatási szünetekkel, rugalmasan, igény szerint működő munkahelyi bölcsődékkel, és fejésre vagy szoptatásra elkülönített helyiségekkel.

Együttműködés és a jogállamiság
Egy gyerek felneveléséhez egy egész falura van szükség – ez a mondás arra figyelmeztet, hogy mindannyiunknak ki kell vennünk részünket az új generáció felnevelésében. Minden gyermekben óriási lehetőség rejlik, ez azonban csak akkor teljesedhet ki, ha a jogokat tiszteletben tartják és mindenki a felelősségének megfelelően cselekszik. A gyermek egyik alapvető joga az egészséges fejlődéshez való jog. Ennek érdekében a szoptatási gyakorlat javításához sok akadályt kell elhárítanunk: nem megfelelő állami irányelveket, információhiányt, közösségi támogatás hiányát, erőszakos tápszerreklámokat. Össze kell fognunk, hogy létrejöjjön az a bizonyos falu, amelyre vágyunk. A Szoptatás Világhete helyi, országos és régiós szinten is összekapcsolja azokat, akik a változásért küzdenek.
A Szoptatás Világhetéhez kapcsolódó hagyományos margitszigeti séta és családi program időpontja: 2016. augusztus 7. 10 óra

A World Alliance for Breastfeeding Action dokumentumainak felhasználásával összeállította: A „Szoptatásért” Magyar Egyesület együttműködésben a La Leche Liga Magyarország Egyesülettel

További információ:
WBW
La Leche Liga Magyarország
Szoptatásportál

Hozzászólások