Ahogy jó szülni és születni

Milyen a nő- és családközpontú szülészeti ellátás? Hogyan befolyásolják a szülés közbeni beavatkozások a gyermek és az édesanya jóllétét? Mindez kiderül a Mikroszülés című dokumentumfilmből, amit a Magyarországi Dúlák Egyesülete szervezésében 2016 tavaszán több vidéki helyszínen is vetítenek.

Milyen elvek és protokollok alapján döntenek a szülőszobákban, és hogyan hat mindez a gyermekek egészségére? Hogyan befolyásolja a születés módja az emberiség jövőjét? – többek közt ezekre a kérdésekre ad választ a Mikroszülés című film, amely a Life Sciences filmfesztivál Grand Prix díját is elnyerte.

A film a szülés, születés körülményeinek fontosságát hangsúlyozza. A Magyarországi Dúlák Egyesülete (MODULE) szerint a szülészeti beavatkozások csökkentése a felnövekvő nemzedékek egészségmegőrzésének alapja, erre hívják fel a figyelmet a Létkérdések projekt keretében megvalósuló programjaikkal. Ahogy az más fejlett országokra is jellemző, hazánkban is folyamatosan emelkedik a császármetszések aránya. Míg a XX. század közepén 3-5 százalék volt a műtéti szülések aránya, 1985-ben 10 százalékra, 2015-re közel 40 százalékra emelkedett ez a mutató.
A WHO 1985-ös ajánlásai szerint mindenkit tájékoztatni kell a szülészeti ellátás lehetőségeiről, és minden nő számára lehetővé kell tenni, hogy az általa megválasztott szülészeti ellátásban részesüljön. Alacsony, csak a feltétlenül szükséges szinten kell tartani a különböző beavatkozások arányát. Biztosítani kell az anya pszichológiai komfortját, segíteni kell az újszülött születés utáni mielőbbi mellre kerülését, az újszülött anyjával együtt történő elhelyezését, akár a jelenlévő segítőkkel együtt.
A legutóbbi nemzetközi kutatások szerint a valóban indokolt műtétek csak az összes szülés 15-19 százalékát teszik ki.

Dr. John H. Kennell gyermekorvos szerint:
“Ha a dúla gyógyszer lenne, etikátlan lenne nem használni”

A dúla, azaz szülés és gyermekágyi segítő szolgálatot Dr. Marshall Klaus gyermekgyógyász és neonatológus professzor vezette be az Egyesült Államokban az 1980-as években. Több mint kétezer megfigyelést végzett kétféle csoporttal. Mindkét csoport komplikációmentes várandósságot követő, hagyományos szülészeti ellátást kapott. Az egyetlen különbség az volt, hogy az egyik csoportban dúla is jelen volt a szülésnél. Az eredmény: a dúla által is kísért szüléseknél a vajúdás időtartama 25%-kal lerövidült, a császármetszések száma felére csökkent, jelentős mértékben csökkent az oxitocin, a fogó, a fájdalomcsillapítás és az epidurális érzéstelenítés szükségessége. A dúlák jelenlétében az apák is sokkal aktívabbak voltak, jobban bevonódtak a folyamatba. Mindez azt mutatja, hogy minél több személyre szabott figyelmet és gondoskodást kap egy nő a vajúdás, a szülés és a gyermekágy nagyon érzékeny időszaka alatt, annál természetesebben és könnyebben alakulhat ki a kötődése, a jó kapcsolata a gyermekével, annál inkább érezheti kompetensnek magát.
Egyre több hazai vizsgálat is hasonló eredményre jut.
Azonban az Egészségbiztosítási Felügyelet 2010-ben végzett felmérése szerint a vizsgált szülészetek alig negyede engedte, hogy egynél több személy is jelen lehessen a szülésnél, ha azt a szülő nő igényli. A két hozzátartozó jelenlétét is engedélyező szülészetek közül három a fővárosban és hét vidéken található.

A vetítések időpontja és helyszíne:

Jan. 20. – Körmend Fészek Kör és Őriszentpéter Művelődési Ház

Jan. 27. – Bp. Jahn Ferenc Kórház – Szülészeti Osztály

Febr. 13. – Bp. MPPPOT Kongresszus

Márc. 19. – Szekszárd Káli Jógaközpont

Ápr. 4. – Berettyóújfalu Gróf Tisza István Kórház – Szülészeti Osztály

Ápr. 5. – Miskolci Egyetem Eü-i Kar és HOLDAM Udvar

Ápr. 7. – Nagyszékely Általános Iskola

Ápr. 8. – Pécs Civil Közösségek Háza és Szülészeti Klinika

Ápr. 14. – Veszprém Zöld Lak

Ápr. 15. – Nagyvárad Cofetaria Mocca

Ápr. 28. – Szeged Grand Café

A programsorozat a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott „Létkérdések” NCTA-2015-11018-B projekt keretében valósul meg.

Hozzászólások