Egy baba – három genetikai szülővel?

tpivf

1997-ben született a Föld első háromszülős kisbabája, a pennsylvaniai Emma Ott. Foganását a citoplazma transzfernek nevezett eljárásnak köszönheti, amelynek lényege, hogy apja és anyja genetikai alapanyagán kívül egy női donor génjeit is hordozza. Az eljárás az anya mitokondriális DNS-ének hibáját küszöböli ki. (A mitokondrium DNS-t tartalmazó sejtszervecske, a sejt energetikai egysége.) Ezek a hibák lehetnek felelősek bizonyos örökletes betegségekért, például a diabéteszt, egyes szív- és májrendellenességeket szoktak ezzel kapcsolatban említeni, bár az ok-okozati összefüggés még nem bizonyított minden kétséget kizáróan. Az anya és a donor petesejtjéből is eltávolítják a sejtmagot, majd az anya sejtmagját a donor petesejtbe ültetik, amelynek egészséges a mitokondriális DNS-e. Az eredmény egy hibrid petesejt lesz, amelyet azután megtermékenyítenek az apa spermiumával. Az “idegen” genetikai anyag aránya azonban ennek ellenére alacsony marad, mindössze 0,1 százalék.
Az eljárás tehát egyáltalán nem új, elterjedését azonban többek között bioetikai aggályokra alapozott tiltás akadályozza, így a háromszülős gyermekből ma még nagyon kevés van, mindössze 17, közülük csupán kettőnek a neve kerülhetett nyilvánosságra – ma már mindketten egészséges serdülők.
A bioetikai aggályok azzal kapcsolatosak, hogy a háromszülős babák voltaképpen génmanipuláció eredményei, s ennek beláthatatlanok a következményei biológiai és pszichológiai értelemben egyaránt. A módszer hívei szerint azonban szó sincs génmanipulációról, hiszen az eljárás csupán az anyai eredetű mitokondriumot érinti, a sejtmag genetikai anyagát érintetlenül hagyja. Ők csupán hatékony lehetőséget látnak benne súlyos, élettel összeegyeztethetetlen rendellenességek vagy az életet jelentősen megnehezítő betegségek kiküszöbölésére.
A téma aktualitását az adja, hogy Anglia lett az első ország, ahol 2015. február elején legálissá tették a TPIVF-et, azaz a háromszülős lombikbébi eljárást. A döntést azzal indokolták, hogy így megelőzhetőek egyes, valószínűleg a mitokondriális DNS révén öröklődő gyógyíthatatlan betegségek. A törvényt hosszas, három órás vita után szavazták meg a parlament felsőházában, reagálva az alsóház pozitív szavazatára.

Forrás:Independent
Medscape

Hozzászólások