Lombikprogram kontra munkahely

Milyen jogok illetnek meg meddőségi kezelések idején?

Gyakran hallunk történeteket arról, hogy a munkaadók hátrányosan megkülönböztetik a termékeny korban lévő munkavállalókat, a gyermekvállalás előtt álló nőket vagy kisgyerekes anyukákat. A magyar munkajogi szabályok ugyanakkor kiterjesztett védelmet nyújtanak: már a teherbeesés előtt is védik azokat a nőket, akik a gyermekvállalás céljából reprodukciós kezelés alatt állnak. E párok száma pedig nem kevés: napjainkban már minden ötödik párt érinthet a meddőség problémája.

Kinek jár a felmondási védelem?
Először tisztázzuk: mi minősül pontosan – a Munka Törvénykönyve szerinti – reprodukciós eljárásnak? Az egészségügyi törvény szerint ilyen beavatkozásnak minősül a lombikprogram, az inszemináció (mesterséges ondóbevitel), valamint a petesejt megtermékenyülését, illetve megtapadását elősegítő egyéb módszer. A védelem tehát nem csak a lombikprogramra terjed ki!
A védelem kétirányú: a Munka Törvénykönyve egyrészt felmondási védelmet biztosít, másrészt munkaidő-kedvezményt ír elő az ilyen programban résztvevők számára. 
– A felmondási védelem a rendes felmondás ellen véd, és – hasonlóan egyéb védett állapotokhoz, például a terhességhez – nem terjed ki a határozott idejű munkaviszonyban állókra, a munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatottakra, valamint a próbaidejüket töltőkre. Természetesen, amennyiben várandós leszel, a munkajogi védettség, így a felmondási tilalom már a terhesség miatt áll fenn.
– A felmondási védelmen túl a törvény munkavégzés alóli mentesítést is biztosít a vizsgálatok idejére, vagyis a munkáltató köteles elengedni a dolgozót a szükséges orvosi vizsgálatokra. Tudni kell azonban, hogy a munkaidő-kedvezmény ezen időtartamára fizetés nem jár, vagyis távolléti díjra ez az időszak sajnos nem jogosít.

Beavassuk a főnököt?
A lombikprogramban való részvétel érthetően érzékeny téma, sokan nem szívesen avatnák be a főnöküket, munkaadójukat a gyermekvállalással kapcsolatos problémáikba. Ez egyéni döntés kérdése, amit befolyásolhat a munkáltatóval való viszony, a munkahelyi közösség, a munkavállaló személyes helyzete. A törvény csak a jogi kereteket adja meg, ugyanakkor a fenti kedvezmények csak akkor illetnek meg, ha a főnököt is beavatjuk az orvosi kezelés szükségességébe. A programban résztvevők a meddőségi intézettől, kórháztól kért és kapott igazolással tudják ezt jelezni (vagyis a háziorvos ilyet nem tud kiállítani). Tehát ne csak szóban értesítsük a fentiekről a főnököt, hanem kérjünk írásos igazolást az intézettől, hogy a bejelentésnek a későbbiekben maradjon nyoma.

Maradjon az én titkom!
Amennyiben úgy döntünk, a munkáltatót nem avatjuk be abba, hogy lombikprogramban vagy egyéb kezelésben veszünk részt, a távollétet más módon kell megoldani: szabadsággal, vagy, ha arra egészségügyi okból jogosultak vagyunk, betegállomány, táppénz igénybevételével. A jelenlegi szabályok alapján a lombikot vagy más kezelést végző intézet a beültetés vagy egyéb beavatkozás miatt nem írhat ki táppénzre, azonban ha az intézmény vagy a nőgyógyász ilyen javaslatot ad írásban, akkor a háziorvos ezt teljes joggal megteheti!

Meddig véd a törvény?
A Munka Törvénykönyve kizárólag a jogi kereteket adja meg a felmondási védettséghez! A szabályozás még viszonylag új, 2005 júliusában lépett hatályba, és emiatt kiforrott bírói gyakorlat sem alakult ki arra nézve, hogy a védelem időtartama meddig terjedhet. Ez a kérdés a gyakorlatban több problémát is felvet, például: kiterjed-e a felmondási védelem a két lombikprogram közötti kötelező, három hónapos szünet idejére? E tekintetben pontosan sem a törvény, sem annak indoklása nem ad eligazítást. A legtöbb szakmai álláspont viszonylag szűken értelmezi a kérdést, vagyis a munkajogi védettséget elsősorban a stimuláció megkezdésétől a teherbeesés „kiderüléséig” terjedő időszakra vonatkoztatja. Más értelmezések szerint, mivel a szünet kötelezően előírt az egészség védelme érdekében, emiatt a szabály az esetleges sikertelen beültetés és a következő stimuláció kezdete közötti időszakra is kiterjed. További problémát okozhat a gyakorlatban, hogy a meddőségi központok leterheltsége miatt nem minden esetben lehetséges, hogy az előírt három hónap letelte után azonnal megkezdődjön az újabb stimuláció.

Hogyan ítél a bíró?
A tisztázatlan kérdések nem elhanyagolhatóak – több okból sem. Egyrészt a törvényi védelem célja éppen az, hogy a kezelés ideje alatti távollétek miatt ne érhesse hátrány a dolgozót. Ám fontos szempont az is, hogy azt se lehessen rendes felmondással, még a terhesség bekövetkeztét megelőzően, vagy akár két lombikprogram közötti „pihenőidőszak” alatt elküldeni, aki hosszabb ideig, akár évekig tartó programban van benne (és ezt fel is vállalja munkaadója előtt). Habár a magyar bírói gyakorlat munkavállaló-barátnak mondható, mégis figyelembe kell vennie a munkáltató méltányolható érdekeit is. Vagyis a fenti kérdéseket a bírói gyakorlat mindig a konkrét körülmények fényében, egyedileg vizsgálja. 
Mindenképpen nagyon fontos a jogi védelem törvényi megléte: éljünk a jogainkkal.  Való igaz: a helyzet érzékenysége miatt gyakran nehéz a titok „felfedése”. Ugyanakkor a nemrégiben, hasonló ügyekben, civil érdekvédő szervezetek által indított próbaperek és a már lezárult esetek mégis azt sejtetik, hogy a munkáltatóknak nem érdemes visszaélniük női dolgozóik kiszolgáltatottságával.

Hozzászólások