Ha nem jön a kistestvér

Sok pár értetlenül és kétségbeesetten áll a második babaprojekt sikertelensége előtt.

Másodlagos meddőségről akkor beszélünk, ha egy vagy több gyerek után a következő baba fogantatása vagy kihordása akadályokba ütközik. Ez a probléma történetesen gyakrabban üti fel a fejét mint az elsődleges terméketlenség, és reproduktív endokrinológusok szerint ennek is, akárcsak az elsődlegesnek számos oka lehet. Nézzük, melyek ezek!

A nők körében ovulációs rendellenesség, korai menopauza, kismedencei összenövés, gyulladás vagy fertőzés, a petevezetékek elzáródása vagy sérülése, mióma, polip vagy éppen endometriózis állhat a háttérben. A férfiaknál elsősorban alacsony spermiumszám, a spermiumok hiánya, minőségük romlása, vagy lelassult mozgásképességük, valamint ejakulációs gondok szerepelhetnek az okok listáján. Természetesen az életminőség is befolyásolhatja a családalapítási esélyeket. A gyengébbik nem termékenységét károsíthatja a dohányzás, a szexuális úton terjedő fertőzések és a túlsúly is. A férfiak nemzőképességét negatív irányba terelheti a drogfogyasztás, a nemi betegségek kialakulása és a túlzott alkoholfogyasztás. Szerencsére a másodlagos terméketlenségi problémák okát az esetek körülbelül kétharmadánál meg lehet állapítani. A párok egyharmadánál azonban a terhesség létrejöttének vagy kihordásának akadályai ismeretlenek. 

Ketyeg az óra
A párok korosodásával termékenységi esélyük is folyamatosan csökken. A nők termékenysége harmincas éveik elejétől kezdve mutat hanyatló tendenciát: a petefészek egyre ritkábban bocsát ki érett petesejtet, amelyek minősége is folyamatosan romlik. Így az az anya, aki első gyermekét harmincas évei elején vagy közepén szüli meg, harmincas évei végére vagy még később jut el odáig, hogy – kevésbé termékenyen – második gyermeket vállaljon. Csakhogy a 35-39 éves nők egy harmada, míg a negyvenen túliak fele termékenységi problémával küzd. Szakemberek arra is figyelmeztetnek: a nők petefészkei az idő múlásával egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Ez a folyamat csökkent méhnyakváladékot eredményezhet, így a sperma a nemi aktust követően csak nehézkesen jut át, ha egyáltalán átjut a méhnyakon. Az évek múlásával a női szervezetben növekszik az endometriózis és egyéb rendellenességek kialakulásának esélye, amelyek megakadályozhatják a sikeres fogamzást és a zavartalan terhességet. A magzati vetélés lehetősége is arányosan növekszik a kismamák életkorával. Míg a húszas éveikben járó várandós hölgyek kb. 10 %-a veszíti el magzatát, 35-39 éves kor között ez az arány 20 %-ra nő, míg 40-44 éves korban már 50%-os kockázatra kell felkészülni. Az erősebbik nem termékenysége szintúgy alábbhagy a korral. Az idősebb férfiak szervezete alacsonyabb számú és kevésbé mozgékony spermiumokat termel, és gyakoribbak az erekciós problémák is: ezen tényezők kombinációja megnehezítheti a spermiumok célba jutását. 

„Neked legalább már van gyereked!”
Az elsődlegeshez hasonlóan, a másodlagos meddőség is hatalmas érzelmi zűröket okozhat a párok életében; a második (vagy akár harmadik) gyermekért küzdő családok ugyanolyan stresszről és aggodalomról számolnak be, mint az első babára várók. Pedig azt gondolhatnánk, könnyebb dolguk van, hiszen már van gyermekük, ám a kis utód jelenlétét megtapasztalva ők már tudják, mekkora örömet okoz egy kisbaba, és mennyire tudnának szeretni egy kistestvért. A másodlagos meddőséggel küzdők aggodalmát és stresszes állapotát fokozhatja a környezet együttérzésének hiánya is, problémájukat ugyanis sokan nem tartják annyira fajsúlyosnak, mintha eleve gyermektelenek lennének. Ha tudnak is a pár küzdelméről, gyakran azzal vigasztalják őket, hogy – másokkal ellentétben – micsoda szerencséjük van, hogy már szülők. Sokszor sem a barátok, sem a családtagok, de még az orvos sem érti-érzi, milyen lesújtó is lehet egy ilyen vigasz – mondják az érintettek.  Az empátia és a megértés hiánya gyakran önvádat és bűntudatot vált ki a másodlagos terméketlenséggel küzdőknél, akik bűnösnek érzik magukat – önmaguk által beképzelt – mohóságuk miatt, tudniillik, hogy nem elégszenek meg egy gyermekkel. Nem kapnak kellő támogatást ezen a téren, sokan – főleg az elsődleges meddőséggel küzdők – önzőséggel vádolják őket, így érthető, hogy kissé számkivetettnek érezhetik magukat. További stresszforrás lehet, amikor a fogamzási kudarcokkal küzdő pár körbe van véve kettő-, három- vagy akár négygyermekes családokkal. Ekkor ugyanis – egy csöppséggel a családban – szinte belemerülnek a gyermekvilágba, vagyis nem tudjuk elkerülni a születésnapi zsúrokat, az óvodát és a terhes kismamákat. 

Ritkán fordulnak szakemberhez
A másodlagosan terméketlen párok nehéz feladat előtt állnak. Kisgyermekük mellett nem feltétlenül könnyed és kiegyensúlyozott a szexuális életük, így a szeretkezés kényszeredett munkává nőheti ki magát. Mindemellett – hacsak nem áll rendelkezésre egy fantasztikus gondozónő – a nehézségekkel harcoló anyuka folyamatosan hurcolhatja magával kisgyermekét az orvosi konzultációkra, ultrahangra és egyéb kezelésekre. Mindez az anyának elég kellemetlen, a kisgyermeknek pedig rendkívül unalmas lehet. És akkor még nem beszéltünk a rendelőben várakozó, elsődlegesen meddő asszonyok tekintetéről. A másodlagos meddőség – csakúgy mint az elsődleges – szerencsére diagnosztizálható és kezelhető: egyszerű tesztekkel felderíthetőek a hormonális problémák, a spermaszám eltérései és a petevezeték elzáródásai. A pontos diagnózis és a probléma mihamarabbi kezelése nagyon fontos, a terápia természetesen a diagnózistól függ. Jó hír, hogy a terhességi arány másodlagos meddőségnél nagyobb mint az elsődlegesnél. Amennyiben a pár rendszeresen konzultál a nőgyógyásszal, az urológussal valamint a reproduktív szakemberrel, és követik az előírt kezelést, nagy valószínűséggel meg fog érkezni a második gyermek. Az is igaz azonban, hogy a másodlagosan terméketlen párok ritkábban keresnek fel reproduktív tanácsadót, sőt sokszor nincsenek is tisztában a kezelési módszerekkel. Gyakran önmagukat okolják a kialakult helyzetért. Úgy érezhetik, hiba volt túl sokáig várni a második babaprojekttel, sokak fejében még az is megfordul, hogy a második gyerekre pazarolják az időt és a pénzt, miközben a már élő csemetéjükre is fordíthatnák.

Ha szülőként újabb gyermekre vágyunk, ám a tervezés során gondok adódnak, fogadjuk meg a szakemberek tanácsait!
Konzultáljunk orvossal!
Hogy milyen orvosra van szükség – nőgyógyász, vagy termékenységi problémákban jártas reproduktív endokrinológus –, az nagyban függ az életkortól és attól is, hogy mennyi ideig tartott teherbe esni az első alkalommal. Ne maradjunk olyan orvosnál, aki nem kezeli komolyan a felvetett problémát. 
Ne várjunk túl sokáig!
Az életkor előrehaladtával egyre nehezebb akadályokba ütközhet a gyermekvállalás, ezért már időben keressük fel orvosunkat! 
Kérjünk lelki segítséget is!
A másodlagos terméketlenség súlyos lelki problémákat okozhat. Ha szükség van segítségre, keressünk például egy önsegítő csoportot. Ha nem találunk ilyet, próbáljunk meg legalább egy segítő személyt találni, aki hasonló cipőben jár, és akivel megbeszélhetjük gondjainkat. 
Tájékoztassuk a körülöttünk élőket!
A legtöbb embernek fogalma sincs arról, mi is az a másodlagos meddőség. Ha nem világosítjuk fel őket erről a veszteségérzettel járó állapotról, akaratukon kívül is megbánthatnak kimondott gondolataikkal.
Törődjünk magunkkal!
Gyermek mellett egy nőnek kevesebb ideje és energiája marad a testedzésre és a helyes táplálkozásra, pedig az egészséges életmód és a megfelelő testsúly nagyban elősegítheti a kisbaba megfoganásának és kihordásának esélyeit.

Hozzászólások