A stressz és a fogamzás

Tényleg késlelteti a baba érkezését?

Hogyan hat a stressz?
Tanulmányok szerint az a nő, aki a magánélete vagy épp a terméketlensége kapcsán stresszel, kisebb eséllyel és később esik teherbe, mint az, aki nyugodtabb életet él. Ez a megállapítás biológiailag kézenfekvő, hiszen mindkét folyamat az agyban kezdődik és kapcsolódik össze, ezáltal a menstruáció rendszertelenségéhez vagy az ovuláció elmaradásához is vezethet. A stressznek egyéb reproduktív vonatkozásai is vannak: növelni tudja a méhösszehúzódások gyakoriságát, ami megakadályozhatja a sikeres embrióbeültetést, de a férfiak spermiumtermelésére is negatív hatással van. Az összefüggés tehát létezik, de a szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a stressz hosszú távon vajon mennyire veszélyeztetheti a termékenységet? A különféle kutatásokból annyi azért kiderül: azok a nők, akik sokat aggodalmaskodnak, és hosszabb (35 napnál tovább tart) a menstruációs ciklusuk, gyakrabban szembesülnek meddőséggel és korai vetéléssel.

Befolyásolja-e az IVF-et?
A stressz valószínűleg a legnagyobb problémák egyikét jelenti a termékenységi kezeléseken résztvevők számára. 2005-ben, a Fertiliy and Sterility című lapban közöltek egy érdekes tanulmányt. Egy kutatássorozatban 818 terméketlenséggel küzdő, harmincas évei közepén járó, mesterséges megtermékenyítésre készülő párt tanulmányoztak. Az eredmény szerint azok a nők, akik számára élettársi illetve házastársi kapcsolataikban a terméketlenségi probléma stresszforrásnak bizonyult, kisebb arányban jártak sikerrel. Három IVF-eljárásra volt szükségük, míg a kevésbé stresszes nők két megtermékenyítő eljárást követően már várandósak lettek. Ez persze nem jelenti, hogy az aggódó páciensek nem képesek befogadni az új életet, csupán annyit, hogy több időt igényel a várt fogamzás. 
Nincs min csodálkoznunk, ha belegondolunk: két ember megpróbál családot alapítani és sok döntésben egyet kell érteniük: tovább csináljuk vagy álljunk le? Fogadjunk örökbe? Elváljunk? Fogsz-e még szeretni, ha nem lehet gyerekem? Ez egy valós, és nagyon komoly stresszforrás a párok életében. Az is igaz: a terméketlenség miatt elhatalmasodott stressz miatt sok pár a harmadik próbálkozás után feladja a kezeléseket, mert nem bírják a feszültséget, a hormonkezeléseket és a várakozást. Fontos megjegyezni, hogy nem minden tanulmány talál összefüggést a stressz és a termékenységi kezelések eredményessége között. Egy, a Human Reproduction című lapban közölt, 166 nőt vizsgáló svéd tanulmány szerint az IVF-eljárások előtt vagy alatt átélt stressz nem befolyásolta a beavatkozások kimenetelét. Ez is azt bizonyítja: jó néhány tényező közrejátszhat a végeredményben. A stressz „csak” késleltetheti a terhességet, ám jó néhány orvos azt mondja: a családalapítást nem tudja teljesen megakadályozni.

Nem mindenkire hat negatívan
A stressztűrő képesség egyénileg változik. Nők milliói szülnek gyerekeket háborúban, szegénységben, és az éhezés embertelen körülményei között. Ez pedig azt sugallja, hogy sok nő rendelkezik egyfajta lökhárítóval, amely kivédi a stresszt (és annak negatív hatásait). Néhány ember a legkisebb idegeskedéstől is ágynak esik, míg mások a legbámulatosabb dolgokra képesek a stressz hatása alatt: bonyolult vállalkozásokat vezetnek, vagy éppen nehéz szociális helyzetbe kerülnek, és ennek ellenére soha nem betegszenek meg. Igaza lehet tehát azoknak a szakembereknek, akik nem győzik hangsúlyozni: ne magukat hibáztassák azok a nők, akik termékenységi problémákkal küzdenek, és ne aggódjanak, hogy a stressz miatt nem fogan meg gyermekük!

(a cikk teljes terjedelmében a 2010. szeptember-októberi lapszámban olvasható)

Hozzászólások